Dr. Tóth Béla
1921. április 11-én Öcsödön született. A szarvasi középiskolai tanulmányait követően a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán szerzett okleveles erdőmérnöki diplomát 1943-ban, Sopronban. Szakmai munkássága a Besztercei Erdőigazgatóságnál kezdődik, majd a Zalaegerszegi Erdőfelügyelőségen folytatódik, a Második Világháborút követően erdőgondnok Szeghalmon majd Szolnokon. A Szolnoki Erdőgazdaságnál először műszaki előadó, később főmérnök. 1953-tól ő vezeti az Erdészeti Tudományos Intézet Tiszántúli Kísérleti Állomását, Püspökladányban. 1963-ban mezőgazdasági (erdészeti) kandidátusi tudományos fokozatot szerzett. A Soproni Egyetem 1986-ban címzetes egyetemi tanári kitüntetést adományozott részére.
Kutatási területei sokrétűek voltak:
- Vizsgálta az öntözőrendszerek fásítási lehetőségeit.
- Kutatta a hazai kötött és szikes talajú síkvidéki tájak termőhelyi kérdéseit.
- Részt vett a hazai termőhely-tipológiai alapok, valamint az erdészeti termőhely-feltárási és termőhely-térképezési irányelvek megalkotásában.
- Több erdőgazdasági tájról monográfiaszerű leírást közölt.
- Kidolgozta a tiszántúli szikes és kötött talajú termőhelyek erdészeti értékelését és erdősítési lehetőségeit.
- Behatóan foglalkozott a szikes talajok agrotechnológiai vonatkozásaival.
- Meghatározta a belvízzel veszélyeztetett, gazdaságtalan mezőgazdasági területek erdősítéssel való hasznosításának irányelveit.
- Feltárta az alföldi nyárfatermesztés termőhelyi lehetőségeit és kidolgozta az ültetvényes nyártermesztés technológiáját.
- Közreműködött új nyárfajták szelekciójában, az általa vezetett kutatócsoport munkájának eredményeként számos új nyárfajta állami elismertetésére került sor.
- Munkája segítette a fűztermesztés hazai fejlesztését.
- Nevéhez fűződik a szilfavésszel szemben rezisztens, kiemelkedően szárazságtűrő ’Puszta’-szil szelektálása és fajtaként való állami elismertetése.
- Kutatási eredményeit számos összefoglaló jelentésben, magyar és külföldi szaklapban, valamint szakközönség előtt tartott előadások formájában adta közre.
- Szintetizáló műve, a Szikesek fásítása (Akadémiai Kiadó, 1972) 1976-ban nívódíjat kapott a Magyar Tudományos Akadémia Kiadói Bizottságától.
- Anyanyelvén kívül németül, franciául és oroszul is beszélt.
- Külföldi tanulmányútjain szerzett tapasztalatait hazai viszonyokra ültette át.
- 1982-ben az Erdészeti Tudományos Intézetből tudományos tanácsadóként vonult nyugdíjba, de ezt követően sem csökkent szakmai aktivitása, számos szakcikk, könyv és könyvrészlet, lektori és opponensi vélemény jelezte lankadatlan munkabírását, szakmai tenni akarását.
- 1986-tól az Erdészeti és Faipari Egyetem címzetes egyetemi tanára. 1992-től részt vett az európai fekete nyár génmegőrzését irányító nemzetközi bizottság munkájában.
- Tagként segítette a Nemzetközi Nyárfa Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottság és az Alföldi-program Mezőgazdasági Tudományos Bizottság munkáját.
- Az MTA Debreceni Területi Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottságnak alapító elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke.
- Hét évtizeden át volt tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek.
- Az egyesülettől 1977-ben vehette át a Bedő Albert díjat. Életútját számos szakmai elismerés (Pro Silva Hungariae díj, Életfa Emlékplakett Arany Fokozata, Ember az erdőért kitüntetés, DAB Plakett) övezte.
- Munkásságának megkoronázását jelentette, amikor 1996-ban megszervezhette a Nemzetközi Nyárfabizottság (IPC) XX. ülését Magyarországon, ahol a szervezet tiszteletbeli örökös elnökének választották.
- Szakmai életútja során számos fiatal kutató és gyakorlati szakember munkáját segítette.
Dr. Tóth Béla Kitüntetései
1. Bedő Albert emlékérem-az erdőgazdálkodás fejlesztéséért Országos Erdészeti Egyesület 1981.
2. Az erdészeti kutatás fejlesztéséért Erdészeti Tudományos Intézet 1982.
3. „Püspökladány községért” Püspökladány nagyközség tanácsa 1982.
4. „Az eredményes fásításért” Mezőgazdasági és élelmezési minisztérium 1984.
5. „Az eredményes faültetésért” földműv. Minisztérium 1986.-„Vadas Jenő emlékérem”
6. Ember az erdőért emlékérem ember Az erdőért alapítvány f.m.1993.
7. „Alföldi Erdőkért” Emlékérem Alföldfásítás érdekében végzett kiemelkedő munkájáért. Polgári jogi társaság”1995.
8. „Pro Silva Hungaria díj /magyar erdőkért/ földművelésügyi minisztérium 1997.
9. Centenáriumi Vadas Jenő emlékérem /az erdészeti kutatás és az erdőgazdálkodás fejlesztésében nyújtott közreműködéséért/ 1998.
10. Életfa-emlékplakett” arany fokozat Vidékfejlesztési minisztérium 2011.
11. „DAB –plakett” tudományos és tudományszervező munkájának elismerése MTA debreceni területi bizottsága 2012.
Sopron- Díszoklevelek:
1993.: Aranyoklevél
2003.: Gyémántoklevél
2008.: Vasoklevél
2013.: Rubinoklevél
