BRUNNER LÁSZLÓ

erdésztechnikus

Kecelen született 1947. január másodikán.
1970. tavaszán megnősült, felesége: Balázs Mária
Két gyermeke van: Brunner Gábor 1972.02.15, és Brunner Gabriella 1977.02.04.

Iskolai tanulmányait a szegedi Erdészeti Technikumban folytatta, ahol 1966-ban erdész-technikus végzettséget szerzett.

A Kiskunsági Állami Erdőgazdaságnál beosztott erdészként állt munkába 1966-ban.
1966-1968 végéig katonai szolgálatot teljesített.
1969-77 ig kerületvezető erdészként dolgozott a Dragony II, a Terézhalmi védkerület és a Bodoglári kerületben
1977-ben Kiváló dolgozói kitüntetést kapott
1977-84-ig MÁV rakodó kezelő, fagyártmány üz.vez- a Harkakötönyi Erdészetnél
1984-87-ig -rövid időre elhagyta az erdőgazdaságot,
Kiskunhalasi ÁFÉSZ-nél felvásárlóként, majd
Kiskunhalasi Állami Gazdaság-nál raktárosként dolgozott.

1987-től ismét a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kerületvezető erdésze, előbb a Kömpöci, majd a Balotaszállási kerületben.
40 év. 165 munkában eltöltött nap után nyugdíjba vonult.
Munkáját mindig gondosan, lelkiismeretesen végezte, köszönet érte!

vissza...

Dr. TRASER GYÖRGY

erdőmérnök, egyetemi docens

Traser György Szegeden született, 1949. szeptember 20-án. Általános és középiskolai tanulmányait Szegeden végezte. Érettségi után egy évet az Új-Szegedi Erdészet Maros-parti Csemetekertjében dolgozott, 1 éves katonai szolgálat után 1970-1975-ig a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán tanult.
Az erdőmérnöki diplomával a Szegedi Erdőrendezőségen üzemtervezői, majd ugyanitt 1977-től természetvédelmi területkezelői munkakörben dolgozott.
1979-től az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdővédelemtani Tanszékén tudományos munkatárs, 1993-tól egyetemi docens. Az erdőmérnökképzésben tanította az erdészeti rovartant, most oktatott tantárgyai a környezetvédelmi- és a természetvédelmi szakon az általános állattan és az állatrendszertan, az állatökológia és a gerinctelen állatfajok védelme, valamint a „speciális rovartan”.
Természettudományos érdeklődése középiskolás kora óta a madártan, kapcsolata a „Beretzk Péterről elnevezett” Szegedi Madártani és Természetvédelmi Szakkörrel ma sem szakadt meg. Sopronba visszakerülve 1979-ben, az erdővédelemtan akkori professzorának – Dr. Igmándy Zoltánnak – ajánlására az ugróvillás rovarokkal kezdett foglalkozni. 1986-ban: „Az erdészeti gyakorlatban alkalmazott legfontosabb talajinszekticidek hatása a talajlakó ugróvillásokra (Insecta: Collembola)” című dolgozatával kandidátusi fokozatot szerzett. Jelenlegi kutatási témái változatlanul az ugróvillásokhoz kötődnek. Faunisztikai, rendszertani vizsgálatai nyomán hazánk területéről hét, a Kaukázusból pedig egy, a tudományra új Collembola fajt írt le. Megjelent és közlésre elfogadott publikációinak száma 66.
A napjainkban elterjedt „Ki Kicsoda” kiadványok szokása szerint megengedett, hogy a szakmai életrajzot egy kis személyes vonatkozás zárjon: nevezett legkedvesebb olvasmányai közé Tömörkény István és különösen Móra Ferenc elbeszélései tartoznak. E két szegedi írónál szebben, nagyobb szeretettel talán senki sem írt a hajdani tanyavilágról, az ott élőkről, akik olyan szegények, hogy bennük „csak az ér valamit, hogy tudnak magukról szebbeket álmodni és tudnak könnyeket teremni”.

vissza...

TÓTH ANTAL

kerületvezető erdész

A bugaci Nagyerdő kerületvezető erdésze, Tóth Antal 1946-ban Nagybán-hegyesen született.
Az alföldi erdőkkel való kapcsolata igen régi, már 1960. óta dolgozik a Bugaci Erdészetnél. Eleinte mint időszaki, majd 1962-től állandó dolgozóként, fizikai munkakörben állt alkalmazásban. A munka mellett mindig képezte magát. Előbb 1966-ban erdészeti szakmunkás vizsgát tett, majd a sorkatonai szolgálat, és a családalapítás után a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett, és erdőgazdálkodási technikusi oklevelet szerzett. Ismereteit vágásvezető erdészként, helyettesítő kerületvezetőként hasznosította, de bármilyen munkát bíztak rá, megállta a helyét.
A Nagybugaci erdő kerületvezetőjének 1982. augusztus 1-én nevezték ki. A korábban három kerületre osztott, több mint 1600 ha nagyságú területet jól ismerte, hiszen az onnan nyugdíjba vonuló erdész kollégák mellett gyakorno-koskodott, szerzett tapasztalatot.
Kerületvezetői munkáját nagy szakmaszeretettel és precízitással végzi a mai napig is. A nagybugaci erdőtestben hosszú időn keresztül nagymérvű fahasz-nálati tevékenység és erdőművelés munka folyt, amit az ott állomásozó, gyakor-latozó szovjet hadsereg jelenléte nehezített. A védett területen lévő erdőtömbben a gazdasági és természetvédelmi elvárásoknak való megfelelés sokszor nehezen összeegyeztethető feladatát sikeresen oldotta meg, jó kapcsolatot épített ki a természetvédelem helyi képviselőjével.
A kollégái között nagyra becsült Tóth Antal elhivatott, lelkiismeretes munkáját munkahelyi vezetői mindig nagyra értékelték, így igazgatói dícséretben is részesült.

vissza...

SZALAI ISTVÁN

kerületvezető erdész

Az 1946-ban, Kiskunhalason született Szalai István 1961. március 1-én lépett munkába. Az azóta eltelt több mint 42 évet végig a KEFAG R.T. és jogelődje szolgálatában töltötte. Rövid dunavecsei kitérővel mindvégig a Kiskunhalasi Erdészet Balotaszállási kerületében dolgozott.
Először még csak beosztott erdész volt, majd 1967. február 15-től átvette a kerület irányítását.
A közel ezer hektáros kerület erdőtervi előírásaiból adódó évi erdőgazdálkodási feladatok mellett, 26 hektáros csemetekertet is kezel, amely vállalati szinten kiemelt jelentőségű.
A kert évente 8-10 hektár termelés alá vont területén mintegy 4 millió fenyő-, 1 millió szürkenyár és fél millió akác csemetét termel meg. Szakmai hozzáértését bizonyítja, hogy évek óta ebből a csemetekertből kerül ki a KEFAG R.T. legkiválóbb szaporítóanyaga.
A háromszoros Kiváló Dolgozó kitüntetéssel elismert, a szakmai követelményeket mindenkor a legmesszebbmenőkig biztosító kerületvezetőt a KEFAG R.T. javasolta az Alföldi Erdőkért Emlékéremmel tört

vissza...