Felföldi Zoltán

okleveles erdőmérnök, nyugalmazott erdészetvezető

Felföldi Zoltán 1943. október 26-án Kecskeméten született, kötődése az alföldi tájhoz egész eddigi szakmai pályafutását végig kísérte.
- Általános iskolai tanulmányait Lakiteleken végezte. - 1961-ben Kecskeméten érettségizett. - Érettségi után első jelentkezését a soproni egyetemre elutasították ezért szakmunkástanulóként elhelyezkedett a székesfehérvári rádió és Televíziókészülékek Gyárába ahol 1963-ban szakmunkás képesítést szerzett. - 1969-ben az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán erdőmérnökként végzett jó minősítéssel. - 1969 július 1től 2003-ig folyamatos munkahelye a KEFAG Zrt. és jogelődje, ahol 34 éven keresztül szinte példátlanul egy munkahelyen, a Nyárjasi Erdészetnél dolgozott. Beosztását tekintve a kötelező gyakorlati év után 1989-ig az Erdészet erdőművelési műszaki vezetője, 1990-től 2003-ig az erdészet vezetője. Utolsó munkában töltött évében szervezeti összevonások miatt a KEFAG Zrt. központjának Koordinációs osztályvezetői beosztását töltötte be.
Egy leány és egy fiú gyermek apja.
Minősítéseiből néhány lényeges gondolatot idézve:
- Érdeklődési köre biológiai jellegű. Jó képességű, szorgalmas hallgató. Világnézete kiforrott, szilárd materialista. (Dr. Káldy József dékán)
- Szakmailag elméleti szinten jól fejlett.
- Munkakörében igen kezdeményező, több kísérleti jellegű szakmai elképzelése van. E téren azonban a megfelelő biztos eredmények birtokában tartom csak lehetségesnek az üzemi méretű munka megvalósítását. (Szeverényi István erdészetvezető 1974.)
- Mint erdészetvezető helyettes közvetlen bírálatával, észrevételeivel, nyíltságával sok segítséget ad egyes kényes kérdések (szakmai, személyzeti) tárgyilagos megítélésében, illetve megítéléséhez. (Szeverényi István erdészetvezető 1978.)
- Sokéves erdészeti gyakorlatát megfelelően hasznosítja, adottságai folytán magasabb munkaköri (erdészetvezető) betöltésére alkalmasnak mutatkozik. (Szeverényi István erdészetvezető 1982.)
Kitüntetései: Kétszeres kiváló dolgozó.
A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezetősége Felföldi Zoltánnak a részvénytársaságnál, ill. annak jogelődjénél végzett kimagasló szakmai munkája alapján példa értékű, több évtizedes folyamatos magas színvonalú teljesítményéért, innovatív erdőművelési megoldásaiért, az ezen idő alatt a homokhátsági tájért, szűkebb értelemben Nyárlőrinc és környékének erdeiben végzett elkötelezett erdőgazdálkodói tevékenységéért az Alföldi Erdőkért emlékérem odaítélését javasolta.

vissza...

Dr. Kovács Gábor

okleveles erdőmérnök, egyetemi docens

Dr. Kovács Gábor 1962-ben született Dunaújvárosban, Solton, a Duna-mentén nevelkedett. Szakmai munkáját középiskolai tanulmányaival a szegedi „Kiss Ferenc” Erdészeti Szakközépiskolában kezdte, ahol erdőművelési témában részt vett az országos szakmai versenyen.
Egyetemi tanulmányait az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán végezte, 1986-ban szerzett erdőmérnöki diplomát.
Tanulmányainak befejeztével az Erdőmérnöki Kar Termőhelyismerettani Tanszékén működő, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott Talajbiológiai Kutatócsoportban dolgozott, majd 1991-től az Erdőmérnöki Kar Termőhelyismerettani Tanszéken lett egyetemi adjunktus, 1998-tól pedig egyetemi docens. Jelenleg habilitált egyetemi docens beosztásban dolgozik a Nyugat-magyarországi egyetem Erdőmérnöki Karán.
Oktatási és kutatási területe a talajtan és termőhelyismerettan oktatása, kutatása valamint gyakorlati alkalmazása. Emellett a fás szárú energetikai ültetvények széleskörű megismertetésén dolgozik.
Első munkája a Bugaci Alföldfásítási múzeumban „a Nagyalföld talajai” című talajmonolit kiállítás összeállítása volt. Hasonló népszerűsítő kiállításokat szervezett és kivitelezett még Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen és Baktalórántházán. Ópusztaszeren a Nemzeti Emlékpark Erdő-Ember kiállító együttesében Magyarország valamennyi talajtípusát monolitok formájában mutatta be, amelyet sok tízezer hazai és külföldi látogató tekintett meg.
Első kutatási munkái ugyancsak az Alföldhöz kötődnek, a Bugaci Nagyerdőben végzett elem-körforgalmi vizsgálataival alapozta meg ez irányú kutatási és gyakorlati tevékenységét.
Az elmúlt két és fél évtizedben több ezer hektár erdőtelepítéshez készített termőhely-feltárásokat, telepítési terveket az Alföldön, elsősorban a Gemenc-, a Kiskunság és Nyírség térségében.
A termőhelyi adottságok, mint a talaj-, hidrológiai viszonyok változása miatt eltérő nézőpontok közelítésében eredményes munkát végzett az Alföldön működő Nemzeti Parkok az erdőgazdálkodók között. A Bockerek-erdő, A Baktai-erdő, valamint a Sóstói-erdő három erdészeti monográfia megalkotásában alapvető szerepet vállalt.
Az utóbbi években tevékenyen részt vesz az Alföldön eredményesen termeszthető fás szárú energetikai- és ipari ültetvények telepítésében, technológiájának kidolgozásában, korszerűsítésében. Hozzájárult ahhoz, hogy a solti biomassza fűtőmű létjogosultságát a térségben elfogadják.
Élő szakmai és mély baráti kapcsolatot tart szülei mellett, a térségben dolgozó számos szakemberrel és minden igyekezetével azon van, hogy az Alföld erdősültségének növelését, erdei egészségi állapotának javítását, kezelését a legjobb tudása szerint a jövőben is támogassa.

vissza...

Dr. Führer Ernő

okleveles erdőmérnök, tudományos tanácsadó, az Erdészeti Tudományos Intézet korábbi főigazgatója

Führer Ernő 1978-ban szerezte meg erdőmérnöki oklevelét.
Gyakornokként a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Segesdi Erdészetéhez került. A homoki tölgygazdálkodásról akkor szerzett tapasztalatokat jelenlegi munkája során igen eredményesen tudja hasznosítani, különösen most, amikor a térség ökológiai körülményeiben jelentős változások következtek be.
Sopronban tudományos ösztöndíjasként egy éven át folytatta az egyetemen már hallgatóként megkezdett hidrológiai munkáját. Dr. Járó Zoltán és Dr. Szodfridt István javaslatára 1979. december 15-ével helyezték át az Erdészeti Tudományos Intézet állományába.
A Soproni Kísérleti Állomáson tudományos ügyintézőként, majd segédmunkatársként kezdte tudományos karrierjét. 1984 őszén egy éves német ösztöndíjat nyert el a Hesseni Erdészeti Kutató Intézetben, ahol az erdő hidrológiai szerepével és az erdők egészségi állapotromlásának ok-okozati összefüggésével foglalkozott.
Németországból történő hazaérkezését követően – az Ökológiai Osztály vezetőjének nevezték ki. 1993-2009 között 16 éven keresztül az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatójaként folytatta tudományos, tudományszervezési tevékenységét. Ezen időszakban tevékeny részt vállalt az Alföld Erdőkért Egyesület megalakításában, működésének előmozdításában, az alföldi problémák tudományos igényű megoldásában.
1982-től végzett anyagforgalmi vizsgálatai ráirányították a figyelmet az ökoszisztémák elemháztartásának emberi behatás eredményeként bekövetkezett változásaira. Az 1987 és 1992 közötti 5 éves megfigyelések feldolgozásából készítette és védte meg 1995-ben a „Bükkös, kocsánytalan tölgyes- és lucfenyves erdő víz- és tápanyagbevétele” című kandidátusi értekezését. Az eredmények ismereteket szolgáltattak:
- az ökoszisztémák termőhelyi tényezőkhöz és ezek változásához való alkalmazkodó képességéről,
- az ökoszisztémák víz- és tápanyag hasznosításáról, végül
- az erdei ökoszisztémák és közvetlen környezetük közötti kapcsolatról.
Az általános tudományszervezési feladatok mellett erdészetpolitikai kérdések és olyan, az ágazat jövőjét befolyásoló témák foglalkoztatják, mint például a feltételezett klímaváltozás hatása a magyar erdőkre és erdőgazdálkodásra, vagy az Alföld erdősítésének ökológiai és ökonómiai feltételrendszere.
A fenti témákhoz kapcsolódóan meghatározta, a magyarországi erdők dendromasszájában tárolt szerves-anyag szénmennyiségét, az erdei talajban felhalmozódott szénkészletet, valamint elvégezte az Alföld erdészeti-termőhelyi viszonyainak, ökológiai adottságainak a megváltozott környezeti helyzetnek megfelelő értékelését és erdészeti alkalmazásának korszerűsítését. Közreműködött erdészetpolitikai témakörben az állami erdőgazdálkodás jövőjét és fejlesztését megalapozó tanulmány elkészítésében.
16 év főigazgatói tevékenységét követően jelenleg tudományos tanácsadóként dolgozik az Erdészeti Tudományos Intézetnél, folytatva a már megkezdett munkáit, elsősorban a klímaváltozás erdőgazdálkodásra gyakorolt hatásai témakörben.

vissza...

Luzsi József

erdésztechnikus, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) elnöke

Luzsi József 1959.09.16-án született Szolnokon.

1978-ban végzett az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskolában, majd 1980-ban erdőgazdálkodási-, szaktechnikusi képesítést, kitűnő bizonyítványt szerzett.
1978-tól a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál helyezkedett el. Először gépi irányítóként, majd az ÖSA fakitermelő gépsor vezetője volt. Akkoriban ez egy rendkívül új és magyar előzmény nélküli technika bevezetését és gazdaságos üzemeltetését jelentette. Az általa irányított gépsor hatékonysági mutatói jobbak voltak a Svédországban mérteknél.
Ezt követően - a katonai szolgálat letöltése után – Jászberényben volt kerületvezető erdész, majd bekerült az Erdőgazdaság központjába, ahol a szolnoki kerület főerdésze lett. Itt tanulta meg az ártéri erdőgazdálkodás minden elemét. Részt vett az erdőgazdaság vállalkozói átszervezésében, technológiai, szerkezeti átalakításában. Az általa bevezetett új nyárklónok, a nagyterületű erdőtelepítések, a kiváló minőségű, tartamosan kezelt erdők dicsérik ma is munkáját. Később megbízott fahasználati műszaki vezető lett. Ekkor egész Szolnok megye 32 ezer hektár erdejének fahasználati munkáit irányította. Ez évente mintegy 25 ezer m3-es fakitermelési volument jelentett. Ennek irányítása, a kitermelt faanyag értékesítése, több ezer m3-nyi kiegészítő tétel felvásárlása is munkakörébe tartozott.
1995-től a magánszférában dolgozik, az alábbi szervezetekben és beosztásban. Megalapította az Ártéri Erdőbirtokossági Társulatot, amelynek tulajdonosa és elnöke, ahol kárpótolt és nevesített erdőterületek kerültek az EBT gazdálkodása alá. Jelenleg az általuk, az erdészeti integráció keretében birtokolt és szakirányított erdők területe meghaladja a 4000 hektárt.
Emellett 1998-től az EXTENZ Kft. ügyvezető igazgatója, tulajdonosa. A cég főprofilja faanyag- és fűrészáru kereskedelem. Mezőgazdasági területeken nagyterületű erdősítések kivitelezésével foglalkozik. Az összes erdőfelújítás és erdőtelepítés területe a közvetlen kivitelezésben eléri a 100 hektárt, a szakirányított területeken további 300-350 ha/év. Ezeknek jelentős része természet közeli, őshonos fafajból álló erdő, amelyek a természetvédelmi elvárásoknak megfelelően a közcélok és az utókor számára hoztak létre. A mindig szakszerűen és a törvényi keretek betartásával létrehozott erdők minősége erdőgazdálkodói munkáját minősíti.
Az Agrotelek Kft. keretében, mint tulajdonos, mezőgazdasági tevékenységet is folytat, ami főként a hagyományos szántóföldi növények (búza, árpa, napraforgó, kukorica) termesztésére és az állattenyésztésre (genetikailag egyedi húsmarha tartása) terjed ki.
Külföldi export-import partnerei erdélyi, szlovák, olasz cégek. A jövőben saját és érdekeltségébe tartozó vállalkozásaiból egy összevont, tőkeerős gazdasági társaság létrehozását tervezi.
Rendszeresen közreműködik ártéri fatermesztési kísérletekben. Részt vett a magánerdő gazdálkodás alapjainak lerakásában, kidolgozásában, jelenleg pedig folyamatos továbbfejlesztésében. Szakmai bemutatókat szervez és támogat magánerdő gazdálkodóknak. 2000. óta erdészeti integrátor. 2007-től szaktanácsadási végpont, 2008-tól erdészeti üzemvezetési központ, erdészeti szakirányító.
2001-től a MEGOSZ elnökségi tagja, 2003-tól a MEGOSZ elnöke. A Szövetség elnökségének eddig eltelt időszaka alatt töretlenül fejlődött. Taglétszáma megduplázódott, érdekérvényesítő ereje, nemzetközi és hazai ismertsége és elismertsége ugrásszerűen megnőtt, a magyar magánerdő-gazdálkodás meghatározó szervezetévé vált.
Tagja továbbá az Országos Erdészeti Egyesületnek, az Agrárgazdasági Tanácsnak, ÚMVP Monitoring Bizottságának, az Erdő Tanácsnak és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, ahol az országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztály vezetője.
Kitüntetései:
- 2006. Pro Silva Hungariae díj;
- 2008. Rimler Pál emlékérem
- 2012. Magyar Érdemrend Lovagkeresztje
Szakmai ars poeticája: mindent megtenni azért, hogy a magán erdőgazdálkodás érdemes és elismert része legyen a magyar mezőgazdaságnak.

vissza...