Fazekas József

okleveles erdőmérnök, okleveles erdőmérnök-tanár

Fazekas József már kisiskolás korában eldöntötte, hogy erdésznek tanul. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában, 1984- ben szerezte meg erdészeti képesítését.

Az egyetem alatt alapos gyakorlati ismeretekre tett szert, tanulmányai finanszírozására évfolyamtársaival erdőművelő, fakitermelő vállalkozást indítottak. A vállalkozás kapcsán lakott területi, és veszélyes fa kitermelésére jogosító képesítést is szerezett.

A diploma megszerzése után 1990-től 1996-ig a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában mérnöktanárként oktatott szakirányú elméleti, és gyakorlati tárgyakat.

Több éven keresztül vezette a tanulók erdész sokoldalúsági versenyekre való felkészítését. Diákjai egyéni, és csapatversenyben is országos versenyt nyertek.

Munka mellett erdőmérnök-tanári diplomát szerezett.

Az iskolai évek alatt sem szakadt el a gyakorlattól.

1995-től tanári állását felváltotta a Délalföldi Erdészeti Rt. Szegedi erdészeténél műszaki vezetői beosztásra. Ott elsősorban az erdőművelési, és gépesítési feladatokat látott el.

2000-től az erdőgazdaság központjában dolgozik, mint termelési igazgató. Legfontosabb feladata az erdőgazdaság szakmai munkáinak irányítása, kapcsolattartás a hatóságokkal, új technológiák kialakítása, evezetése.

Munkája eredményeként költségkímélő technológiai sort alakítottak ki a mesterséges erdőfelújítások megvalósítására, valamint a hullámtéri fás aljnövényzet energetikai hasznosítására.

2003-ban Erdei érték, és kárérték szakértői képesítést szerezett. Aktívan részt vesz az AEE Műszaki szakbizottságának munkájában, valamint az OEE helyi csoportjában.

vissza...

Prof. Dr. Faragó Sándor

okleveles erdőmérnök, egyetemi tanár

Prof. Dr. Faragó Sándor Pécsett született 1953-ban. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán 1977-ben szerezett okleveles erdőmérnöki diplomát. 1980-ban lett egyetemi tanársegéd, 1985-ben egyetemi adjunktus, 1994-ben egyetemi docens, 1999-től pedig egyetemi tanár az egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetében, illetve jogelődeiben. 2001-től az intézet igazgatója.

1994-1997 között az Erdőmérnöki Kar dékán-helyettese, 1997-2001 között pedig 2 ciklusban a Kar dékánja volt. 2002-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem általános rektor-helyettesének választották, 2002-2003-ban megbízott rektor, 2003-tól pedig az egyetem rektora.

Tudományos tevékenysége elsősorban az apróvad-gazdálkodásra, illetőleg a vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatára koncentrálódik. 1983-tól egyetemi doktor, 1993-tól a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Eddig megközelítően 400 cikke, mintegy 30 könyve, könyvrészlete jelent meg itthon és külföldön. Szerkeszti a Magyar Vízivad Közleményeket és a Magyar Apróvad Közleményeket, tagja az Acta Silvatica et Lignaria Hungarica tudományos tanácsának, elnöke a Nimród Vadászújság szerkesztő bizottságának.

Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal ismertette tudományos munkáinak eredményeit az Alföldi Erdőkért Egyesület kutatói napjain, illetve szakbizottsági ülésein. Ezeken keresztül hathatós szakmai segítséget adott az alföldi vadgazdálkodás fejlesztéséhez.

Erdőmérnöki kari és egyetemi vezetőként mindig aktívan támogatta és támogatja jelenleg is az Alföldi Erdőkért Egyesület és jogelődjei működését, folyamatosan biztosította a kar és az egyetem szakembereinek részvételét az egyesület szakmai tevékenységében.

vissza...

Prof. Dr. Bondor Antal

okleveles erdőmérnök, egyetemi tanár

Prof. Dr. Bondor Antal 1932-ben született Kiskunfélegyházán, tehát mondhatjuk, hogy alföldi gyökerekkel rendelkezik. A középiskola elvégzése után a Soproni

Erdőmérnöki Főiskolára került, ahol 1953-ban szerzett diplomát.

Pályája kezdetén, mintegy 10 évig “tő” mellett dolgozott a Nagykanizsai Erdőgazdaságnál, előbb műszakivezető, majd erdészetvezető, később a Központ erdőművelési osztályvezető feladatkört töltötte be.

Ebből a munkakörből emelték ki és lett Országos Központi ember, mint az Országos Erdészeti Főigazgatóság főmérnöke.

Végzett munkája, emberi tartása miatt ismét váltani kellett és minisztériumban kapott újabb feladatot. Az akkori Mezőgazdasági Minisztérium Erdészeti Főosztályának vezetője lett.

Aztán az Élet egész más területre vezényelte.

1983-1993 között az Erdészeti Tudományos Intézetben folytatja szakmai pályáját. Előbb, mint az Intézet helyettes vezetője, később 7 évig az Intézet Főigazgatói beosztását töltötte be. Az ERTI Püspökladányi és Kecskeméti Állomásán keresztül szinte napi kapcsolatba került a síkvidéki erdőgazdálkodás gondjaival, problémáival, de természetesen részese is az itteni szakemberek sikereinek is.

Tudományos tevékenységéből és a szakmai gyakorlatából óriási szellemi tudásra tett szert. Ezért Egyetemünk felkérésére, 1991-től kezdődően a szakma újabb területén bizonyította be rendkívüli képességét, tehetségét, felkészültségét. A Soproni Egyetem Erdőművelési Tanszékének vezetője lett. Egyetemi tanérként jelenleg is aktív, jelenleg is oktat.

Kimeríthetetlen energiája, az Alföldi erdőkért való tenni akarása tette lehetővé, hogy a KEFAG megkeresésére 1993-ban elvállalja a KEFAG Rt. Igazgatóságának elnöki teendőit, amit 2009 nyaráig látott el. Szakmai tudása, az erdőkért érzett felelősége, diplomatikussága minden fórumon, szakmai és nem szakmai körökben nagy elismerést váltott ki.

Munkássága magas színvonalon ötvözi a gyakorlati, igazgatási, kutatói, oktatói tapasztalatait, a hazai erdőművelés gyakorlati fejlesztésének, kutatásának és oktatásának egyik legkiválóbb iskolateremtő egyénisége.

Bondor professzor úrra minden időben és minden pozícióban lehetett számítani és tudtuk, hogy a legjobbat akarja és mindig a maximumot nyújtja.

Az Alföldi Erdőkért Egyesületnek két cikluson át volt az Elnöke és Neki köszönhető volt, hogy egységet sikerült kovácsolni a nehezebb időben is.

Kedves Tóni Bácsi!

Köszönjük a MUNKÁD /csupa nagybetűvel/, köszönjük, hogy bárhova sodort a SORS, mindig lehetett RÁD számítani.

Tudjuk, hogy a végzett munkádat számos magas állami és szakmai kitüntetéssel ismerték el, amik mellett az alföldi erdészek ALFÖLDI ERDŐKÉRT EMLÉKÉREMMEL szeretnénk megköszönni, hogy segítetted, támogattad, az alföldi erdőgazdálkodást, sok esetben harcoltál az alföldi erdőkért.

vissza...

Bíró Imre

okleveles erdőmérnök, természetvédelmi szakmérnök

Középiskolai tanulmányait a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában végezte, ahonnan az Országos Szakmai Tanulmányi versenyen elért második helyezésével felvételi vizsga nélkül került az Erdészeti és Faipari Egyetem Mérnöki Karára.

A diploma megszerzése után a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához került, mint erdészeti és tájvédelmi felügyelő.

1993-ban főmérnökként került a FEFAG Gúthi Erdészeti Igazgatóságához.

A Baktalórántházi erdészet igazgatói pályázatán sikeresen vett részt, melyet 1996. szeptember 1-től jelenleg is Ő irányít. Az eltelt idő alatt az erdészet cégen belüli megítélését javította, az eredmény elvárást folyamatosan teljesítette.

Szorgalma példamutató, fáradtságot nem ismerő munkabírással végzi feladatát.

Elmélyülten vizsgálja a megoldandó problémákat. Fogékony az új termékek és az új technológiák iránt, nem sajnálja kapacitásait a kísérletező útkeresésre fordítani.

Irányításával sikeres erdőfelújítások valósulnak meg az újszerű tuskózás nélküli, természet közeli eljárásokkal is.

Gazdája a kiemelkedő értéket képviselő nyírségi akác magtermő állományoknak, vegetatív akác fajtagyűjteménynek és nemesnyár anyatelepnek.

A megtermett faanyag szerteágazó hasznosítása kiterjed a hagyományos választékszerkezeten túl az újabban kifejlesztett csiszolt, szijácsmart és hengeresre mart oszlopokon át, a kandallófa hasított, bárdolt és fűrészelt szőlőkaró és egyéb fagyártmány termékek előállításáig.

Úttörő szerepet vállalt az erdei aprítéktermelés, a vágástéri apadék és a tuskóaprításos hasznosítása, logisztikája és értékesítése terén.

vissza...