Az egyesület működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


Erdészeti Tudományos
Intézet

TILIA Kft.

„ALFÖLDI ERDŐKÉRT EMLÉKÉREM” adományozása - 2015

Név: Dr. Barátossy Gábor
Erdészeti Hivatal nyugalmazott vezetője

  • Barátossy Gábor 1946-ban született Budapesten. Általános és középiskoláit Miskolcon, Budán, majd Pesten végezte. 1964-ben érettségizett a Budapesti Eötvös József gimnáziumban és még ebben az évben felvételt nyert a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára, ahol 1969-ben erdőmérnöki oklevelet szerzett.
  • A Buda vidéki (később Telki) Állami Erdő és Vadgazdaság Budakeszi Erdészetéhez került. Előbb erdőművelési, majd fahasználati műszaki vezetőként dolgozott. Részt vett az Érd – Sóskút - Tárnok fensíkján egy nagyszabású kopárfásítás tervezésében és kivitelezésében. 1974-ben átkerült a Budapesti Állami Erdőrendezőség Bp-i Erdőfelügyelőségéhez erdőfelügyelőnek, ahol előbb megbízott erdőfelügyelőség vezető, majd az 1979-es átszervezés után a Budapesti Erdőfelügyelőség Gödöllői osztályának vezetője 1980 októberéig, amikor is a MÉM Erdészeti Hivatalának munkatársa lett. Itt előbb főelőadó, majd később főmunkatárs munkakört töltött be. 1993 nyarától főosztályvezető-helyettesként a Mezőgazdasági Osztály vezetőjeként látta el az Erdészeti Hivatal elnökhelyettesi teendőit. 1999-től 2005-ig az Erdészeti Hivatal vezetője.
  • Tevékenysége idején -a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények között- szinte a semmiből kellett megalkotni a magán erdőgazdálkodás jogi feltételeit. Alapvető jogszabályozási háttér megteremtése valósult meg. Jelentős az erdőbirtokossági társulásokról szóló 1994. évi XLIX törvény, majd az 1996. évi LIV. törvény végrehajtási rendeletének megalkotása, az agrártámogatások rendjének újra szabályozása, működtetése.
  • Az országosan beszűkült agrártámogatások mellett csak kemény küzdelmek árán lehetett megteremteni az állami és magánerdőgazdálkodás működésének feltételeit.
  • Barátossy Gábor munkássága során országosan irányította az erdőtelepítési és fásítási, valamint az erdészeti közjóléti beruházásokat.
  • Korát megelőzve támogatta a közjóléti erdőgazdálkodást (pl.: turizmust szolgáló objektumok, erdőben lévő kultúrtörténeti emlékek, erdei erdészeti iskolák, múzeumok, erdei vasutak, stb.), melynek fejlesztései - beruházásai fellendültek.
  • Irányító munkája során az Alföldi erdőgazdálkodás jelentőségének megítélése sokat javult.
  • Az erdészeti ágazat költségvetési kondíciójáért eredményesen harcolt. Ezt az akkori erdőtelepítési teljesítmények is igazolják.
  • Az OEE-nek 1969-óta aktív tagja: az Erdők a Közjóért Szakosztályban, az Erdőrendezési Szakosztályban, de a Vadászati Szakosztályban hosszabb időn át tevékenykedett. 1985-1990 között az OEE elnökségi tagja, 1990-94 között az OEE főtitkára.
  • Támogató segítségével oldódott meg az Erdészeti Információs Központ létrejötte, ahol az Egyesület nemzetközileg híres könyvtára is elhelyezésre került.
  • Jelen kitüntetési felterjesztés csupán jelzésképpen utal Barátossy Gábor életmű teljesítményére melynek elismerésére szolgál a megítélt emlékérem.

| vissza |


Név: Dr. Lakatos Ferenc
egyetemi tanár, az Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet igazgatója, az Erdőmérnöki Kar dékánja

  • Erdőmérnöki oklevele (1990) megszerzése óta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetében (illetve annak jogelődjeiben) dolgozik. Oktatási tevékenysége az erdővédelem témakörében oktatott valamennyi tárgyra kiterjed: erdészeti állattan, erdészeti rovartan, erdővédelemtan (A típusú), valamint állatökológia, erdei károsítók és kórokozók ökológiája, biológiai inváziók, biogeográfia (B típusú) tárgyak. A graduális képzésen túl oktat az erdészeti növényvédelmi szakmérnöki képzésben, illetve a doktori képzésben is. Meghívott előadóként hazai és külföldi egyetemeken tartott előadásokat.
  • Az egyetemi ranglétrán végighaladva jelenleg egyetemi tanár, az Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet igazgatója, az Erdőmérnöki Kar dékánja. Egyetemi doktori (1995), kandidátusi (1996) és habilitált doktori (2001) fokozattal rendelkezik.
  • Kutatási tevékenysége is az erdővédelem témaköréhez köthető. Kiemelten foglalkozott a hazai fenyvesek – többek között az alföldi erdei- és feketefenyvesek – fában és kéregben élő rovarfajok (pl. szúbogarak) biológiájával, jelentőségükkel, előrejelzésükkel és az ellenük való védekezés lehetőségeivel. Ezen túl – többnyire doktorandusz hallgatóival közösen – vizsgálta a tölgyek és nyárak rovarközösségeit, a cserebogarak genetikáját, a gyapjaslepke fejlődésmenetét, illetve több inváziós és behurcolt rovarfaj populációgenetikáját. Kapott eredményeit hazai (OEE, AEE, MTA, …) és nemzetközi (IUFRO, FAO, IPS, EFI, …) konferenciákon és rendezvényeken mutatta be.
  • Élő szakmai kapcsolatot tart az alföldi térségben dolgozó számos szakemberrel és minden igyekezetével azon van, hogy az Alföld erdei egészségi állapotának javítását, kezelését a legjobb tudása szerint a jövőben is támogassa.

| vissza |


Név: Nagy Imre
okleveles erdőmérnök, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztályának tudományos munkatársa

  • Nagy Imre 1958-ban született Kőszegen.
  • 1982-ben diplomázott az Erdészeti és Faipari Egyetem okleveles erdőmérnök szakán, majd 1989-ben mezőgazdasági növényvédelmi és agrokémiai szakmérnöki oklevelet szerzett a Keszthelyi Egyetemen. Egyetemi tanulmányai során alapkutatásokat végzett a cser fafaj növekedése és károsítói tekintetében.

Pályafutása során lehetősége volt az erdész-szakma több területén tapasztalatot szerezni:

  • 1982-től erdőművelési műszaki vezetőként dolgozott a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Letenyei Erdészeténél, később ő lett az ágazat vezetője. Ez idő alatt közreműködött több egyetemi vadgazdálkodási/vadkárelhárítási kutatásban, illetve a bükk, a cser és a nemes tölgyek természetes magról való felújításának vizsgálatában – mind az elméleti alapok, mind a gazdálkodási gyakorlat tekintetében – a dél-zalai térségben.
  • 1992-től erdőfelügyelőként, majd osztályvezetőként a Zalaegerszegi Erdőfelügyelőségen folytatta munkáját. Emellett 1992-2000 a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium minősített szaktanácsadója, és a Nemzeti Földalapkezelő vagyonbecslője is volt. 1992-ben kezdte meg a magánerdő-gazdálkodás beindítását a felügyeleti területen.
  • 1999-től kezdve közreműködik az erdőmérnöki oktatásban gyakorlatvezetés és előadások formájában, illetve 2007-2009 az államvizsga bizottságnak is tagja volt.
  • Igazságügyi szakértői tevékenységet 2002 óta végez erdészeti-vadászati szakterületen.
  • 2004-ben nevezték ki az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) Szombathelyi Igazgatósága élére. Nevéhez fűződik a természetszerű erdőgazdálkodás erdőtervezési alapjainak megteremtése Győr-Moson-Sopron és Vas megyében.
  • 2004-2012 tagja volt Vas és Győr-Moson-Sopron megyében a helyi Vadgazdálkodási Bizottságoknak.
  • Az ÁESZ munkája 2007-től a Vas Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatalban Erdészeti Igazgatóságként folytatódott tovább, majd 2010-ben az Erdészeti Igazgatóság a Vas Megyei Kormányhivatalhoz került. Utóbbinál az igazgatói széktől visszavonulva Nagy Imre területrendezési szakmai főtanácsadóként dolgozott tovább.
  • 2010 óta az Országos Fajtaminősítő Bizottság tagja.
  • 2012-ben került az Erdészeti Tudományos Intézet kötelékébe, ahol azóta is az Ökonómiai Osztály munkatársa. Minden évben frissítve jelenik meg a www.erti.hu honlapon „Vadkárbecslési segédletek” című on-line kiadványa. Rendszeresen publikál az Erdészeti Lapokban az akácot, a nemesnyár-gazdálkodást érintő témákban, valamint s egy sor kifejezetten alföldi erdőgazdálkodást befolyásoló területen, kiváló elegyét adva a gyakorlati és tudományosan megalapozott ismereteknek, egyfajta híd szerepet is felvállalva a gyakorlat és tudomány között. Több évtizedes szakmai tapasztalatát felhasználva 2014-ben megszervezte az első erdészeti és vadgazdálkodási igazságügyi szakértői konferenciát, és az elhangzott előadásokra alapozva szerkesztésében jelent meg a „Praktikumok az erdészeti és vadászati igazságügyi szakértésben” című hiánypótló kötet.
  • Aktív, véleményformáló tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek,Kitüntetései: Kétszeres kiváló dolgozó.
  • Eddigi szakmai munkásságért 2008-ban az ERTI által adományozott Vadas Jenő Emlékérmet, 2010-ben Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott.

| vissza |


Név: Szabó Péter
erdészeti igazgató

  • Szabó Péter 1953. december 07-én Bugacon született, kötődése szülőföldjéhez áttételesen a bugaci- tágabb értelemben pedig az alföldi erdőkhöz egész eddigi szakmai pályafutását végig kísérte.
    - Tősgyökeres bugaci családból származik, szülei nagyobb területen gazdálkodtak.
    - Általános iskolai tanulmányait Bugacon végezte.
    - 1972-ben érettségizett a Kiskunfélegyházi Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskolában.
    - 1974-ben autószerelő szakmunkás képesítést szerzett, a kiskunfélegyházi 608.sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben.
    - 1980-ban a szegedi Rózsa Ferenc Szakközépiskolában gépjármű technikus minősítő bizonyítványt szerzett, ugyan ebben az évben autószerelői mestervizsgát is leteszi.
    - 1980-tól a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál fizikai állományban kezdi szakmai pályafutását, 1990-től a Bugaci Erdészetnél gépesítési műszaki vezető.
    - 1997-től a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. Kiskunsági Erdőgép Kft. ügyvezetőjévé nevezik ki, majd ezt követően szervezeti átszervezések miatt
    - 2011-től a KEFAG Zrt. Erdőgép Műszaki Erdészetének erdészetvezetői, illetve erdészeti igazgatói munkakörét tölti be.
    - Egy leány és egy fiú gyermek apja.
  • Szakmai tevékenysége:
  • - Szabó Péter szakmai életpályája szorosan összefügg és végigköveti a KEFAG Zrt. és jogelődeinél történt gépesítéssel kapcsolatos szervezeti változásokat.
    - Szinte gyermekkora óta a gépekhez vonzódott, iskolai tanulmányait is ezen a szakterületen végzi. Tanulmányainak végeztével azonnal be is szippantja Őt a Bugaci Erdészet gépesítési ágazata. A gépműhelyben és az erdőben ez idő tájt pezseg az élet. Lánctalpasok, közelítő gépek, szállító járművek hada segíti az erdei munkát természetesen az azzal járó gonddal-bajjal. Van mit tennie a gépüzemben dolgozóknak. Péter beáll a sorba és kitartó szorgalommal lépeget felfelé a munkahelyi ranglétrán. Hamarosan az erdészet gépműhelyének vezetője lesz, majd 1990-től fizikai állományból alkalmazotti állományba kerül és gépesítési műszaki vezetővé nevezik ki.
    - 1997-ben az erdőgazdaság átszervezte gépesítési ágazatát. A gépesítésre szakosodott császártöltési székhelyű Erdőgép Kft. a kelebiai székhelyű Sáskalaposi kft. és a Bugaci Erdészet gépparkjának és gépjavító műhelyének egybe olvasztásával bugaci székhellyel létrehozásra kerül a Kiskunsági Erdőgép Kft. melynek ügyvezetőjévé nevezik ki. Ebben a szervezeti formában 14 éven át egészen 2011-ig végzi a társaság az erdészetek erdőművelést és szállítást érintő géppel végzendő feladatait. - 2011-től újabb szervezeti változtatást követően a Kft. beolvasztásra kerül az anyavállalatba és a KEFAG Zrt. önálló szervezeti egységeként KFAG Zrt. Erdőgép Műszaki Erdészet néven de változatlan tevékenységi körrel működik tovább Péter erdészetvezetői, majd erdészeti igazgatói minőségű irányításával.

| vissza |


Név: Donkó Károly
erdőmérnök, erdészetigazgató

  • Donkó Károly 1953. június 8-án született Abonyban.
  • Életpályája mindvégig kapcsolódott a Nagykunsághoz, tágabb értelemben véve az alföldi erdőkhöz.
  • Erdőmérnöki oklevele megszerzését követően 1977 augusztusától a Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Tiszafüredi Erdészeténél erdőmérnök gyakornok, majd 1978 februárjától erdőművelési ágazatvezető.
  • Az ottani életvidám, ugyanakkor szakmailag felkészült közösség meghatározó alakja, míg rátermettsége okán 1981. januárjától üzemi főmérnöke. Az abban az időszakban szerzett, a gépesítéstől a faiparig terErdőmérnöki oklevele megszerzését követően 1977 augusztusától a Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Tiszafüredi Erdészeténél erdőmérnök gyakornok, majd 1978 februárjától erdőművelési ágazatvezető.
  • Üzemigazgató, majd 1992-től termelési és kereskedelmi vezérigazgató-helyettes az időközben átalakuló NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Rt-nél, mely beosztást 1999. júniusáig látta el.
  • A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz került ahol a Közép- Tiszai Tájvédelmi Körzetben dolgozott. 2010 július hónaptól vette át a tájegységvezetői feladatokat. Szeptemberi távozásáig a Közép-Tisza–Jászság Természetvédelmi Tájegységben az egész Igazgatóság erdészeti szakmai koordinálását, továbbá a tájegység saját vagyonkezelésű erdeinek kezelését végezte.
  • Egy évtizedig tartó, a természetvédelem területén szerzett tapasztalatokkal gazdagodva 2010. szeptemberétől, visszatérve a gyökerekhez ismét a NEFAG Zrt. területén, a Szolnoki Erdészet élén, mint erdészetigazgató dolgozik.
  • Keze és munkája nyomán születtek új erdők a kunsági szikes területeken, újultak meg ártéri erdők a Tisza hullámterében.
  • Szakmai múltja példa értékűen magába foglalja a síkvidéki erdőgazdálkodás teljes területét a közjóléti programoktól és építményektől az erdővédelem és erdőtelepítésen át egészen a faiparig.

| vissza |


Név: Baráth Béla
erdésztechnikus, kerületvezető erdész, vadász

  • Magyarország egyik legszebb vidékén a Beregben felnövő gyermeket a Tisza menti sétákon érte olyan élmény, aminek hatására erdész akart lenni. Gergelyiugornyán végezte el az általános iskolát, majd a mátészalkai mezőgazdasági középiskolában kezdte és végezte tanulmányait.
  • A középiskola elvégzése után szülőföldjén a Beregben dolgozott vadőri munkakörben, majd 1979-től a Nyírerdő Zrt. jogelődjénél a Fefag-nál annak is a Gúthi erdészeténél kapott vadászati kisegítői állást.
  • Szakmai előmenetelének köszönhetően munkahelye támogatásával elvégezte a Csongrádi Vadászati Középiskolát, ahol hivatásos vadász képesítést szerzett.
  • Az erdész és vadász munka egységét felismerve először gimnáziumi érettségit, majd a szegedi Kiss Ferenc erdészeti iskolában technikusi minősítést szerzett. Tanulmányai után kerületvezető erdész kinevezést kapott.
  • Az 1970-es években Gúthra telepített dám állomány sikertörténetében személyesen is jelentős szerepet játszott. A vadászathoz, erdőgazdálkodáshoz, egyáltalán a munkájához kötődő erős feladattudata és alázata segítette ahhoz, hogy a gúthi vadászterületen terítékre került két világrekord bika elejtésekor, mint kísérő vadász legyen jelen.
  • Munkája során sokszor találkozik a jövő generációjának erdészeivel, vadászaival, azok nyári gyakorlata és egyéb ismeretnyújtó szakmai programok keretében. Hiteles módon tudja átadni mindazon tapasztalatait, melyet eddigi életpályán szerzett. Így válhat példaképpé azon fiatalok számára, akik hivatásul kívánják választani az erdészetet, vadászatot, a természet védelmét.

| vissza |


Név: Hidas Tibor
erdőmérnök, erdőgazdálkodási osztályvezető

  • 1968 nyarán született Miskolcon. Gyermekkorát Nyíregyházán töltötte. Zrínyi Ilona Gimnáziumi évei és érettségi után 1986 –ban, jelentkezett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára, ahová egy pont híján nem került be. Ez nem keserítette el, Székesfehérváron az Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait, ahol 1989-ben földrendező üzemmérnöki diplomát szerzett. Szakmai érdeklődése ezen évek alatt is erősödött, így az egyetem Erdőmérnöki Karán, Sopronban folytatta tanulmányait, ahol 1993-ban végezett erdőmérnökként. Diplomamunkája: Erdőtelepítések tervezése alföldi területeken.
  • Az egyetem elvégzése után már majdani feleségével tért vissza Nyíregyházára, ahol rögtön munkába állt és mintegy 4 évig dolgozott földmérőként a Geoplan Kft.-nél. Sokrétű szakmai tapasztalatokra tett szert kárpótlás és részarány területek kitűzése, tervezési alaptérképek készítése, közműfelmérés kapcsán.
  • 1997 új lehetőséget kínált számára a NYÍRERDŐ Rt. berkein belül. Először műszaki titkárként fahasználatok és erdőművelés statisztikájának készítése, szolgálati fegyverekkel kapcsolatos ügyintézés, szolgálati lakások értékesítése tartozott feladatkörébe, majd felismerve szakmai elhivatottságát, ambicióját és munkaszervezői készségét, rövid időn belül a Társaság Nyíregyházi Erdészetének főmérnöke lett, ahol szerteágazó felelősségteljes szakmai feladatokat bíztak rá. Nyírségi homoki területeken és a Tisza hullámterén végrehajtott erdőfelújítások és erdőtelepítések szervezése és irányítása képezte számára a legkedvesebb szakmai feladatokat. Közjóléti rendeltetésű erdők (Nyíregyháza-Sóstó, Nagykálló-Harangod) parkerdei munkáit nagy elhivatottsággal végezte, és végzi a mai napig is.
  • Több év „tő melletti” tapasztalat után az erdőgazdálkodás felügyeleti oldalához csatlakozva 2002-től az Állami Erdészeti Szolgálat, alkalmazásában erdőfelügyelő lett, ahol Nyírbéltek, Nyírbátor és térségük magánerdő-gazdálkodóinak felügyelete, döntően akác és nyár erdőtelepítések ellenőrzése a gazdálkodói és szakirányítói munka segítése volt feladata.
  • Rátermettsége, szakmai hozzáértése és vezetői készsége itt is hamar feltűnt. A közigazgatási szakvizsga megszerzése után 2005-től először középvezetői feladattal bízták meg az Állami Erdészeti Szolgálat, Nyíregyházi Erdőfelügyeleti Osztály osztályvezetőjeként, majd Hajdú-Bihar Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság, Erdészeti Hatósági Osztály osztályvezetőjeként. Míg végül 2008–ban a Hajdú-Bihar Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóságának vezetője lett.
  • Az Igazgatóság irányítása, munkájának szervezése mellett megmaradt az erdőfelügyeleti tevékenysége is a HNP Igazgatóságánál és a Nyíregyházi Erdészetnél.
  • A cívis városból 2009-ban került vissza Nyíregyházára. 2009 és 2012. október között több felelősségteljes beosztásban dolgozott, úgy mint a Hajdú-Bihar Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság, Erdészeti Hatósági Osztály – Hatósági osztályvezető, majd Erdőfelügyeleti és Hatósági Koordinátor, Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztálynál. Feladatát képezte EU-s társfinanszírozású erdőtelepítések ellenőrzése, hatósági tevékenység a Nyíregyházi körzetben, s továbbra is megmaradt a Nyíregyházi Erdészet és a HNP Igazgatóság felügyelete.
  • 2012. októberétől ismét a NYÍRERDŐ Zrt. állományát erősíti a Központi Erdőgazdálkodási osztály vezetőjeként erdőgazdálkodás, hatósági kapcsolatok, birtokpolitika, geodézia, beruházások koordinálása, munka- és tűzvédelem, szakmai nyilvántartások vezetése, közjólét, mezőgazdasági ágazat – MVH pályázatok munkájának része. Az alföldi Kéktúra fejlesztés első számú irányítója.
  • Sopronban megismert feleségével már több mint húsz éve boldog házasok. Példás apaként feleségével három gyereket nevelnek Nyíregyházán.
  • Munkájában és személyiségében mindig felismerhető a határozott, magabiztos és megértő jelleme. Hatósági munkája során arra törekedett, hogy az alföldön olyan erdőállományok jöjjenek létre, amelyekre az erdész szakma büszke lehet, ugyanakkor segítsék az erdőtulajdonosok megélhetését. Az utóbbi évek gyakorló erdészeként pedig az alföldi körülmények között megvalósítható tartamos erdőgazdálkodást segíti, valamint – többek között - a NYÍRERDŐ Zrt. egyre gyarapodó közjóléti beruházásait koordinálja.

| vissza |