Az egyesület működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


Erdészeti Tudományos
Intézet

TILIA Kft.

„ALFÖLDI ERDŐKÉRT EMLÉKÉREM” adományozása - 2016

Név: Sódar Pál

  • Sódar Pál erdőmérnök az egyetemi kitűnő minősítésű diploma megszerzése után választotta első és egyetlen munkahelyéül a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot 1967-ben. 1986. novemberétől két évtizeden át, nyugállományba vonulásáig az erdőgazdaság vezetője. Irányítása alatt az erdőgazdaság gyökeresen átalakult. A kor kihívásainak megfelelően átalakította a vállalat korábbi struktúráját. Mindig nagy hangsúlyt helyezett a különböző ágazatok fejlesztésére, igazi innovatív vezetője volt részvénytársaságának. Tevékenységének hatása az egész ágazatra, de különösen az alföldi térségre sugárzott ki. A faipar fejlesztésénél figyelembe vette a saját erdőkből kitermelt faanyag minőségét. Így vált a KEFAG Rt. Magyarország legnagyobb raklapgyártójává. Létrehozta a Juniperus Díszfaiskolát, amely ma Dél-Magyarország legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása. Az alkalmazott tudomány és a folyamatos innováció melletti elkötelezettségét mutatja az Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ 1997. évi létrehozása.
  • Motorja, és ez év közepéig elnöke az Alföldi Erdőkért Egyesületnek, ami a hasonlóan mostoha körülmények között dolgozó, elsősorban állami tulajdonosi hátterű erdőgazdálkodók fontos együttműködési és érdekvédelmi fóruma. Elnöksége alatt mindig törekedett az oktatás, a kutatás, és a szakma összhangjának megteremtésére a tagszervezetek nagy megelégedettségére. Kiemeltem nagyra értékelhető az Egyesületnek az Akáckoalícióban kifejtett érdekérvényesítő tevékenysége, amelynek következményeként az akác fafajt hungarikummá nyilvánították.
  • A KEFAG Zrt-nél és jogelődjeinél, gyakorlatilag egy munkahelyen eltöltött 39 év munkaviszony után ez évben éppen egy évtizede, 2006. február 23-án vonult nyugállományba.
  • Számos kitüntetése mellett 2006. október 23-án a FVM minisztere a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesítette.
  • A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezetősége Sódar Pálnak a részvénytársaságnál, ill. annak jogelődjénél végzett elvitathatatlan érdemei alapján kivételesen példa értékű, több évtizedes folyamatosan magas színvonalú teljesítményéért, az ezen idő alatt az alföldi erdőkért, kiemelten pedig a KEFAG Zrt. és jogelődeiért végzett odaadó, végletekig elkötelezett tevékenységéért, a részvénytársaság jelenlegi és volt dolgozóinak véleményével teljességgel összhangban az Alföldi Erdőkért emlékérem odaítélését javasolja!

| vissza |


Név: Prof. Dr. Horvát Béla

  • Okl. gépészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerezte, 1973-ban, 1975 óta dolgozik a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézetében (illetve annak jogelődjeiben). Szakterülete az erdőgazdasági gépesítés.
  • Oktatási tevékenysége az erdészeti gépesítés témakörében oktatott valamennyi tantárgyra kiterjed. Eddigi munkássága során számos, az erdészeti gépesítés területéhez kötődő kutatási projekt irányításában és megvalósításában vett részt. Részese – együttműködve a hazai erdészeti gépgyártókkal – több hazai erdészeti gépfejlesztésnek. Nevezett oktatói és kutatói munkássága széles körben elismert.
  • Tagja számos tudományos és társadalmi szervezetnek, közöttük a Magyar Tudományos Akadémia Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottságának, elnöke az Országos Erdészeti Egyesület Gépesítési Szakosztályának és a Gépipari Tudományos Egyesület Soproni Szervezetének. 1997-2007-ig tagja a Gépgyártástechnológia (ma: Gépgyártás) c. folyóirat Szerkesztőbizottságának, 2008-tól pedig (napjainkban is) a Járművek és Mobilgépek c. folyóirat, 2012-től pedig a Mezőgazdasági Technika c. folyóirat Szerkesztőbizottságának is. Szakirodalmi munkássága széles körű, számos szak- és tankönyv társszerzője, szakmai publikációinak száma 500 körüli. 2003-ban szerkesztésében jelent meg az „Erdészeti gépek” című szak- és tankönyv, amelynek javított, átdolgozott, bővített kiadása 2016-ban ismét megjelent.
  • Tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek és az egyesület Gépesítési Szakosztályának, melynek elnöke 1998-tól napjainkig. Irányításával az OEE Gépesítési Szakosztálya – mely összefogja az erdőgazdaságok műszaki, gépesítési vezetőit, valamint a meghatározó erdészeti gépes vállalkozókat – folyamatos és aktív szakmai tevékenységet folytat.
  • Tagja az Alföldi Erdőkért Egyesület (és jogelődei) Műszaki Szakbizottságának. 1999-2016-ig az Alföldi Erdőkért Egyesület Közgyűlésének is tagja, ahol az Egyetem Erdőmérnöki Karát képviseli. A gépesítés-fejlesztés területén élő szakmai kapcsolatokat tart az alföldi térségben dolgozó szakemberekkel, így az erdőgazdasági gépesítés területén folytatott több, mint négy évtizedes kutatás-fejlesztési munkája hasznosan segíti az alföldi erdőgazdálkodás fejlesztését is. Kutatási eredményeiről az elmúlt évtizedekben számos alkalommal tartott előadást az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napján.
  • Hosszú idejű, az Alföld térségéhez is kötődő szakmai munkássága alapján javasoljuk részére a kitüntetést.

| vissza |


Név: Magyar Zoltán

  • Magyar Zoltán 1966. február 19-én született Csornán. Gyermekkorát a Győr-Moson-Sopron megyei Szanyban töltötte, itt végezte el az általános iskolát is. 1984-ben érettségizett a soproni Széchenyi István Gimnáziumban, 1989-ben pedig erdőmérnöki oklevelet szerzett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. Diplomamunkáját az Erdőfeltárási Tanszéken vízrendezési témakörben készítette, amihez kapcsolódóan tanulmányi szerződést kötött későbbi munkáltatójával, a Pápakörnyéki Vízitársulattal.
  • 1989-ben tervezőként állt munkába a vízitársulatnál. Elsősorban műszaki tervezést és az ahhoz kapcsolódó terepi felmérést kellett végeznie, azonban itt egyáltalán nem tudta választott szakmáját gyakorolni, ezért munkahelyet váltott.
  • 1993-ban a Kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Mosonmagyaróvári Erdészetéhez igazolt át, ahol erdőművelési műszaki vezetői beosztásban kezdte szakmai pályafutását. Feladata itt a Duna hullámterében levő, zömmel nemesnyáras és a Mosoni-Dunát kísérő keményfás erdők felújításának, valamint az erdészet vadgazdálkodási ágazatának irányítása volt. Emellett koordinálta a helyi közjóléti tevékenységet, és ellátta a munkabiztonsággal kapcsolatos teendőket is. Szakmai kihívást jelentő feladata ez időszakban a Duna eltereléséből származó termőhely-változásnak megfelelő fafaj- és technológia-választás volt az erdőfelújítások során.
  • 1992 és 1994 között a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán posztgraduális képzés keretében környezetvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett.
  • 1997. szeptember 1-jén a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. Ravazdi Erdészetének igazgatója lett. Vezetői feladatai mellett közvetlenül irányította kezdettől fogva az erdészet vadgazdálkodási, majd 1998 őszétől az erdőművelési ágazatát is.
  • 1999-ben idegenforgalmi ügyintéző tanfolyamot végezett el, majd e képesítés alapján reá hárult az Rt. vadászatszervező irodájának vezetése is.
  • 2000. január 1-től a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. központjában erdőgazdálkodási csoportvezető. Feladata a társaság mag- és csemete-termesztését, erdőművelését, erdővédelmét, vadgazdálkodását, közjóléti tevékenységét, gépesítését irányító csoport vezetése lett, ezen belül közvetlenül irányította az erdőművelést, a szaporítóanyag-termesztést, a közjóléti tevékenységet és részben a vadgazdálkodást.
  • 2003-ban a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán felsőszintű erdő- és kárérték-számítási tanfolyamot végzett el. Ezen végzettség alapján, ugyanebben az évben a Győr-Moson-Sopron Megyei Földművelésügyi Hivatal erdei kárszakértőként vette nyilvántartásba.
  • 2010. márciustól 2012. januárig központi munkaköre megtartása mellett – megbízottként - ismét ellátta a Ravazdi Erdészet vezetését.
  • 2012. februártól az általa irányított csoportból kikerült a vadgazdálkodás és a gépesítés, viszont a csoporthoz került a fakitermelés, továbbá bizonyos pályázati munkák levezénylése. Jelenleg közvetlenül irányítja a mag- és csemete-termesztést, az erdőművelést és a fakitermelést.
  • 1993. óta aktív, véleményformáló tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, aki viszonylag rendszeresen részt vesz az Alföldi Erdőkért Egyesület rendezvényein is. Precíz, rendszerető, alapos, példamutató ember. Szanyban él, négy lánygyermek büszke édesapja.
  • Szakmai életútjából is kitűnik, hogy sokoldalú, többféle területen bevethető szakember, aki hajlandó és képes folyamatosan tovább képezni magát, hogy meg tudjon felelni az új kihívásoknak.
  • A fentiek alapján javasoljuk Magyar Zoltán erdőmérnök kollégánkat az Alföldi Erdőkért Egyesület megtisztelő kitüntetésére.

| vissza |


Név: Piti Tibor

  • Piti Tibor 1956. október 18-án született Szegváron. 1974. szeptember 01-től, mint fizikai dolgozó, 1984-től a DEFAG Kisteleki Erdészeténél, mint beosztott majd kerületvezető erdészként folytatta munkáját. Szerencsés helyzetben lévő erdész, mert kevesen mondhatják el magukról, hogy Szegvár és térségében tudta leélni szakmai életútját, s keze alatt változott meg, újult meg a térség ártéri, hullámtéri erdeje.
  • 1981-től már a DEFAG Kisteleki Erdészetéhez, majd 1992-től a DALERD Zrt. Szegedi Erdészethez tartozik az a kerület, amelyben a mai napig szolgál. 1984-ben megnősült és 3 gyermeke született. Egy éve már egy kisunokája is van.
  • Közel 30 éve vadászik, és a Szegvári Vadásztársaság alapító tagja. A társaságnak 6 évig elnöke volt, jelenleg a titkári tisztséget tölti be. 2016-ban – mikor is a 60. életévét tölti be -, elmondhatja, hogy 42 éve ugyanazon a helyen teljesít szolgálatot, és az átalakulások következtében változó, de ugyanazon cégnél töltötte el életét.
  • A magánéletében is megtalálta az ártéri, hullámtéri erdőkben rejlő lehetőséget, és jelenleg is közepes méretű erdőbirtokon gazdálkodik. Számára a Tisza mentén élni, gazdálkodni egy lehetőség, melyben a nehézségek mellett a kihívásokat, a szépségeket és a megélhetését is jelentik. Kimagasló szakmai hozzáértése mellett nagyon megbízható, és folyamatos képzések mellett nagy hivatástudatú erdész.
  • Szakmai életútját az erdő szeretete mellett végig kísérte a rábízott kerületében lévő értékes faállomány gazdaságos hasznosítása is. Életútja során sok ezer hektár újult meg mind a természetvédelmi, mind a gazdasági elvárásoknak megfelelően. Szentes, Szegvár és Mindszent hullámtéri erdői mind a mai napig híven őrzik természetszerető áldozatos munkáját, melyet a hullámtéri galériai erdők gyönyörű erdőtársulásaiban ad át az utókornak.
  • Szakmai életútja alapján javasoljuk az Alföldi Erdőkért Emlékérem kitüntetésre.

| vissza |


Név: Puskás Lajos

  • Puskás Lajos 1955. október 22-én született Szegeden. Szakképzettségét 1980-ban szerezte meg az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán. 1988-ban elvégezte a MÉM két éves vezető képző kurzusát, ahol többek között közgazdaságtant és vezetéselméletet tanult. 1995-ben eredményesen részt vett a soproni Erdőmérnöki Kar erdőérték- és - vagyonszámítási kurzusán.
  • Munkahelye a Délalföldi Erdészeti Zrt., ahol 18 éven keresztül a Gyulai Erdészetnél tevékenykedett különböző beosztásokban, ebből 8 évig vezetőként. Ez idő alatt jött létre az ország első ökológiai vízpótló rendszere a Körös-menti erdők élőhely rehabilitációja keretében. Jelenleg oktatási igazgatóként az Erdészeti Tájékoztatási Központ vezetője. Tevékenységének köszönhetően felépült az ország egyik legnagyobb Erdészeti Tájékoztatási Központja. A vezetése alatt álló intézmény a különböző tájékoztatási programok mellett tudományos konferenciáknak, rendezvényeknek valamint fő „termékként” erdei iskolai programoknak ad otthont.
  • A Nyugat-magyarországi Egyetem EMK EVGI keretében zajló felsőfokú erdőpedagógiai szakmérnöki, szakvezetői kurzus külső előadója, gyakorlatvezetője. 2011. óta az Egyetem címzetes egyetemi docense.
  • Szakmai tevékenységéért és Országos Erdészeti Egyesületi munkájáért 1996-ban Bedő Albert Emlékéremmel tüntették ki. Jelenleg az Országos Erdészeti Egyesület Békés megyei helyi csoportjának valamint az Erdészeti Erdei Iskola Szakosztálynak elnöke. Az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának tagja. Ugyancsak tagja A MI ERDŐNK című újság szerkesztőbizottságának.
  • A jelentősebb szakmai ténykedései és szereplései:
    - A Fekete-Körös menti erdők ökológiai vízpótlásának tervezési, kivitelezési, finanszírozási valamint kapcsolódó utóvizsgálati munkái.
    - Ember-erdő attitűd vizsgálat
    - Az Élővízcsatorna rehabilitációs tanulmányterve
    - Különböző védett területek kezelési tervei
    - Tájrendezési és tájtervezési feladatok
    - Környezeti hatástanulmányok
    - Erdővagyon- és kárértékelések
    - Természetvédelmi élőhelykezelés (Szerk.: Kozák Lajos, Mezőgazda 2012.) Nívódíjban részesült agrárfelsőfokú tankönyv társszerzője.
    - Kerekerdő Szivárványa (Dr. Nádai Magda, Bafila Kft. 2012.) V. fejezet társszerzője
    - „Erdei füzetek” és „ERDŐJÁRÓ” c. DALERD Zrt. kiadványok
    - Erdei iskola és minőségbiztosítás
    - Meghívott előadó az NYME EMK Erdőpedagógiai szakmérnök képzés keretében
  • Munkássága méltó arra, hogy példaképül állítsuk az ifjabb nemzedékek elé. A szaktudás, a természet és az emberek tisztelete életútjának fő üzenete. Puskás Lajos erdőmérnököt méltónak tartjuk arra, és javasoljuk, hogy 2016. november 3-i Kutatói Napon „Alföldi Erdőkért Emlékérem” kitüntetést megkapja.

| vissza |