„ALFÖLDI ERDŐKÉRT EMLÉKÉREM” adományozása - 2017

Név: Ács Csaba

Ács Csaba 1959-ben született Debrecenben, erdész család sarjaként. Az erdő, az erdész hivatás iránti szeretet már gyermekkorában, nagyapja és édesapja mellett kialakult benne. Nagyapja egykor a Gúthi Erdészet egyik kerületét vezette, édesapja a Debreceni Parkerdészet Mikepércs kerületében teljesített szolgálatot, mely kerületet átvéve apjától a mai napig kiválóan vezet. Az erdész szakmát, mintegy családi hagyományként fenntartva 1986-ban technikusi oklevelet szerzett Szegeden. 1982-től a FEFAG Debreceni Parkerdészet Igazgatóságánál, majd később a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészeténél kerületvezető erdészként dolgozik. Kezdetben a 280 ha-os Mikepércs kerület vezetői feladatai mellett a Bánki Erdészet műhely-, fogat- és gépi elszámolás feladatait is ellátta. A csökmői, mikepércsi és a debreceni erdőtömbök összevonásával Pac kerülete mára közel 1800 ha-ra gyarapodott. Kerületének kezelése kitartó, felelősségteljes munkavégzést kíván, tekintve, hogy mind a szélsőségesen száraz termőhelyű erdőspusztai állományok, mind pedig a kötött talajú bihari erdőtömbök gondozása is az ő szakmai hozzáértésére van bízva. Erdészpróbáló feladat, hogy ezeken a mostoha termőhelyeken erdőt újítsunk fel, neveljünk állományokat, dacoljunk a klímaváltozás negatív hatásaival. Ezt csak átlag feletti teljesítményű, elhivatott erdészek tudják eredményesen kezelni, sikerre vinni. Szakmai érdemeit gyarapította a 2009. és 2010. évi országos erdőtelepítési programban való részvétele. Ennek során a Debreceni Erdészet működési területén mintegy 100 hektárnyi erdő telepítésére került sor, melynek kivitelezésében jelentős szerepet vállalt, a telepítések ápolását pedig még a mai napig is irányítja. Szakmáját – idejét nem kímélve – igazán hivatásának tekinti, melyhez a támogatást megértő családja biztosítja. Munkája során mindig figyelmet fordít Debrecen város sokoldalú közjóléti igényeire, a közjóléti elvárásoknak való megfelelésre. A hagyományos erdészeti feladatok mellett részt vállalt a kerületében húzódó Országos Kéktúra útvonal fejlesztésében. E közjóléti beruházás keretében az Erdőspusztákon mintegy 4,3 km hosszúságú kerékpározható út stabilizálása és pihenőhelyek kialakítása történt meg. A Vekeri, illetve a Mézeshegyi tó és az ezeket összekötő turistautak karbantartása, olykor komoly kihívások elé állítja az erdész szakembert, mely kihívások elé kollégánk mindig pozitív szemlélettel állt. Munkájában nyitott, segítőkész személyiség, tanúskodnak erről azok az erdész gyakornokok, akikkel megosztja tudását és kollégák, akikkel kiváló munkakapcsolatot ápol. Ács Csaba a szó legszorosabb értelmében az alföldi erdők klasszikus erdésze, a megbízhatóság, a kiszámíthatóság, a lelkiismeretesség megtestesítője. Az általa kezelt erdőállományok, ha elmondhatnánk, hogy egy biztos partnerünk van, akire az év minden időszakában számíthatunk, ez Ács Csaba kerületvezető erdész. Az erdők jó kezekben vannak nála, s úgy gondoljuk, hogy az Alföldi Erdőkért Emlékérem is jó kezekben kerül.

| vissza |


Név: Dr. habil. Péterfalvi József

1958-ban született. Középiskolája elvégzése után 1982-ben az Erdészeti és Faipari Egyetemen szerzett erdőmérnöki diplomát. Végzése után Balatonfelvidéki EFAG-nál és a Tanulmányi Állami Erdőgazdaságnál dolgozott. 1985-től a Soproni Egyetemen (illetve jogelődjein), mint oktató az erdészeti útépítéssel és fenntartással, mélyépítéssel illetve egyéb műszaki területekkel kapcsolatos tárgyakat oktat az EMK szakjain és a doktori iskolájában. Angolból és németből középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. 1997-ben doktori fokozatot szerzett, 2008-ban habilitált. Oktató és kutatómunkája mellett 1991 és 2001 között a Kar Diákjóléti és Bizottságának elnöke, 2001 és 2006 között a Kar dékánhelyettese volt. 2008 és 2017 között a Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézetet vezette. Az OEE-nek 1982 óta tagja. Egyesületi munkáját az Erdőfeltárási Szakosztályon és a Vízgazdálkodási Szakosztályon belül végzi. Az MTA VEAB Közlekedéstudományi Munkabizottság munkájában 1998 óta vesz részt. 2002 óta az MTA Erdészeti Bizottsága Műszaki Munkabizottságának tagja. 1996-ban rektori dicséretet, 2001-ben témavezetéséért OTDK elismerő oklevelet, 2006-ban Magyar felsőoktatásért Emlékplakettet, 2012-ben Nyugat-magyarországi Egyetem Kiváló Oktatója kitüntetéseket kapott. 2003 és 2006 között Széchenyi ösztöndíjas volt.

Szakterületén jelentős és kiemelkedő kutató és fejlesztő munkát végez. Az erdőfeltárás és az erdészeti útépítés területén végzett kutatási eredményei révén a gyakorlat által is elismert szakember. Az általa kidolgozott, az erdészeti utak tervezését támogató számítógépes alkalmazást a hallgatók 1990-től használhatták. A létrehozott számítógépes alkalmazás és az 1996-ban megjelent Útmutató a számítógéppel támogatott úttervezéshez című egyetemi jegyzet jelentős mértékben hozzájárult a témakör oktatásához és az alkalmazás további fejlesztéséhez, valamint az informatikai háttér anyagi feltételeinek biztosításához. A térinformatika erdészeti feltáróhálózatok tervezésében történő felhasználásával 1995-óta foglalkozik. Tapasztalataival és fejlesztési tevékenységével jelentős mértékben járult hozzá a dinamikus feltáróhálózat tervezési módszer kidolgozásához. Irányítója az erdészeti utak pályaszerkezetében környezetvédelmi és közgazdasági szempontból egyaránt fontos helyi talajok kötőanyaggal történő stabilizálása témakörnek. Az Erdő és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont pályázat keretén belül a Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet és a Zalaerdő Zrt. közreműködésével a mészstabilizációs technológia erdészeti körülmények közötti vizsgálatára épített kísérleti út tapasztalatait a NYÍRERDŐ Zrt. 6,8 km-es Lónyai feltáróútja tervezésénél eredményesen alkalmazta.

Kutatásainak eredményeit és fejlesztéseit a gyakorlati életben is felhasználják. Részt vett 55 kutatási jelentés és 27 szakvélemény elkészítésében, valamint 130 km erdészeti, 8,6 km kerékpárút tervének kidolgozásában.

Eredményes mérnöki tevékenységét fémjelzi a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére épített ideiglenes biztonsági határzár mentén készült 160 km hosszú erdészeti magánút jellegű manőverút generáltervezői feladatainak ellátása. Az előbbi munka síkvidéki környezetben, többféle talajtípus esetében is igazolta a helyi talajok kötőanyaggal történő stabilizálás alkalmazhatóságát az erdészeti utaknál. Szakértői, tervezői tevékenysége elismerésre méltó, amelyet a Magyar Mérnöki Kamara Erdőmérnöki, Faipari és Agrárműszaki Tagozata Szakértői testületének tagsága is igazol.

| vissza |


Név: Dr. Hirka Anikó

Dr. Hirka Anikó már egyetemi tanulmányai alatt is foglalkozott kutatással. A várpalotai alumíniumkohó környező erdőkre gyakorolt hatásáról írt dolgozatával sikeresen szerepelt az Országos TDK konferencián. Diplomadolgozatát is ebben a témakörben készítette el. Tudományos diákköri teljesítményének elismeréseként az elsők között kapta meg az Országos Tudományos Diákköri Tanács által alapított Pro Scientia Aranyérem kitüntetést. 1988-ban, Sopronban szerzett erdőmérnöki diplomát. 1988. szeptember 1-től a Magyar Tudományos Akadémia tudományos ösztöndíjasaként az Erdészeti Tudományos Intézet Ökológiai Osztályán állt munkába, ahol először bükkösök víz- és tápanyagforgalmával foglalkozott. 1988-tól 1994-ig az Intézet Gödöllői, 1995-től pedig Mátrafüredi Állomásán végzi munkáját. A gyermekgondozási szabadságokkal történő megszakításokkal együtt 11 éven keresztül dolgozott az Ökológiai Osztályon. 1999-ben átkerült az Erdővédelmi Osztályra ahol tölgyek makk kártevő rovaraival kapcsolatosan kezdett kutatásokat. Több tölgyön élő karpofág rovarfajjal kapcsolatban szerzett olyan új ismereteket, amik az erdőgazdálkodási gyakorlat számára is jelentősek. Többek között nemzetközi viszonylatban is elsőként számszerűsítette a cser makktermését jelentős mértékben károsító két gubacsdarázs faj (Neuroterus saliens és Callyrhitis glandium) hatásait, illetve nyert új ismereteket a fajok életmódjára vonatkozóan. Kimutatta, hogy a rovarfertőzöttség mértéke hogyan hat a tárolt makk készletekben a gomba okozta veszteségekre. Ebben a témakörben írta meg PhD dolgozatát, amit 2003-ban sikeresen megvédett. 2004-től, Leskó Katalin nyugdíjba vonulását követően átvette az Erdészeti Figyelő-Jelzőszolgálati Rendszert, benne az Erdészeti Fénycsapda Hálózat irányítását. Ettől kezdve ő szerkeszti az adott évi magyarországi erdőkárokat összegző, illetve a következő évre előrejelzéseket szolgáltató, ún. „Erdővédelmi Prognózisokat”. Társszerzője a kárjelentéseket segítő két könyvnek: Hirka A. és Csóka Gy. 2006: Képes útmutató és kódjegyzék az erdővédelmi jelzőlapok kitöltéséhez; Csóka Gy., Hirka A., Koltay A. és Kolozs L. 2013: Erdőkárok - képes útmutató. A fentieken túl folyamatosan végzi a hazai erdőkár adatok elemzését, és publikálja is az ezzel kapcsolatos eredményeket. Részt vesz továbbá egyes inváziós kártevők terjedésének, életmódjának tanulmányozásában. Kutatói pályafutása során mintegy 120 tudományos közleményt jegyez szerzőként/társszerzőként. Ezekre a közleményekre közel 250 alkalommal hivatkoztak Mexikótól Kínáig.

| vissza |


Név: Dr. Tóth Béla

1921. április 11-én Öcsödön született. A szarvasi középiskolai tanulmányait követően a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán szerzett okleveles erdőmérnöki diplomát 1943-ban, Sopronban. Szakmai munkássága a Besztercei Erdőigazgatóságnál kezdődik, majd a Zalaegerszegi Erdőfelügyelőségen folytatódik, a Második Világháborút követően erdőgondnok Szeghalmon majd Szolnokon. A Szolnoki Erdőgazdaságnál először műszaki előadó, később főmérnök. 1953-tól ő vezeti az Erdészeti Tudományos Intézet Tiszántúli Kísérleti Állomását, Püspökladányban. 1963-ban mezőgazdasági (erdészeti) kandidátusi tudományos fokozatot szerzett. A Soproni Egyetem 1986-ban címzetes egyetemi tanári kitüntetést adományozott részére.

Kutatási területei sokrétűek voltak:
- Vizsgálta az öntözőrendszerek fásítási lehetőségeit.
- Kutatta a hazai kötött és szikes talajú síkvidéki tájak termőhelyi kérdéseit.
- Részt vett a hazai termőhely-tipológiai alapok, valamint az erdészeti termőhely-feltárási és termőhely-térképezési irányelvek megalkotásában.
- Több erdőgazdasági tájról monográfiaszerű leírást közölt.
- Kidolgozta a tiszántúli szikes és kötött talajú termőhelyek erdészeti értékelését és erdősítési lehetőségeit.
- Behatóan foglalkozott a szikes talajok agrotechnológiai vonatkozásaival.
- Meghatározta a belvízzel veszélyeztetett, gazdaságtalan mezőgazdasági területek erdősítéssel való hasznosításának irányelveit.
- Feltárta az alföldi nyárfatermesztés termőhelyi lehetőségeit és kidolgozta az ültetvényes nyártermesztés technológiáját.
- Közreműködött új nyárfajták szelekciójában, az általa vezetett kutatócsoport munkájának eredményeként számos új nyárfajta állami elismertetésére került sor.
- Munkája segítette a fűztermesztés hazai fejlesztését.
- Nevéhez fűződik a szilfavésszel szemben rezisztens, kiemelkedően szárazságtűrő ’Puszta’-szil szelektálása és fajtaként való állami elismertetése.
- Kutatási eredményeit számos összefoglaló jelentésben, magyar és külföldi szaklapban, valamint szakközönség előtt tartott előadások formájában adta közre.
- Szintetizáló műve, a Szikesek fásítása (Akadémiai Kiadó, 1972) 1976-ban nívódíjat kapott a Magyar Tudományos Akadémia Kiadói Bizottságától.
- Anyanyelvén kívül németül, franciául és oroszul is beszélt.
- Külföldi tanulmányútjain szerzett tapasztalatait hazai viszonyokra ültette át.
- 1982-ben az Erdészeti Tudományos Intézetből tudományos tanácsadóként vonult nyugdíjba, de ezt követően sem csökkent szakmai aktivitása, számos szakcikk, könyv és könyvrészlet, lektori és opponensi vélemény jelezte lankadatlan munkabírását, szakmai tenni akarását.
- 1986-tól az Erdészeti és Faipari Egyetem címzetes egyetemi tanára. 1992-től részt vett az európai fekete nyár génmegőrzését irányító nemzetközi bizottság munkájában.
- Tagként segítette a Nemzetközi Nyárfa Bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottság és az Alföldi-program Mezőgazdasági Tudományos Bizottság munkáját.
- Az MTA Debreceni Területi Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottságnak alapító elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke.
- Hét évtizeden át volt tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek.
- Az egyesülettől 1977-ben vehette át a Bedő Albert díjat. Életútját számos szakmai elismerés (Pro Silva Hungariae díj, Életfa Emlékplakett Arany Fokozata, Ember az erdőért kitüntetés, DAB Plakett) övezte.
- Munkásságának megkoronázását jelentette, amikor 1996-ban megszervezhette a Nemzetközi Nyárfabizottság (IPC) XX. ülését Magyarországon, ahol a szervezet tiszteletbeli örökös elnökének választották.
- Szakmai életútja során számos fiatal kutató és gyakorlati szakember munkáját segítette.

Dr. Tóth Béla Kitüntetései
1. Bedő Albert emlékérem-az erdőgazdálkodás fejlesztéséért Országos Erdészeti Egyesület 1981.
2. Az erdészeti kutatás fejlesztéséért Erdészeti Tudományos Intézet 1982.
3. „Püspökladány községért” Püspökladány nagyközség tanácsa 1982.
4. „Az eredményes fásításért” Mezőgazdasági és élelmezési minisztérium 1984.
5. „Az eredményes faültetésért” földműv. Minisztérium 1986.-„Vadas Jenő emlékérem”
6. Ember az erdőért emlékérem ember Az erdőért alapítvány f.m.1993.
7. „Alföldi Erdőkért” Emlékérem Alföldfásítás érdekében végzett kiemelkedő munkájáért. Polgári jogi társaság”1995.
8. „Pro Silva Hungaria díj /magyar erdőkért/ földművelésügyi minisztérium 1997.
9. Centenáriumi Vadas Jenő emlékérem /az erdészeti kutatás és az erdőgazdálkodás fejlesztésében nyújtott közreműködéséért/ 1998.
10. Életfa-emlékplakett” arany fokozat Vidékfejlesztési minisztérium 2011.
11. „DAB –plakett” tudományos és tudományszervező munkájának elismerése MTA debreceni területi bizottsága 2012.

Sopron- Díszoklevelek:
1993.: Aranyoklevél
2003.: Gyémántoklevél
2008.: Vasoklevél
2013.: Rubinoklevél

| vissza |


Név: Kovács István

Kovács István 40 éves aktív szolgálati pályája során az erdész szakma, az erdészeti munkák széles skáláját járta végig. 1960. július 28-án született Szolnokon. Első végzettségét 1977-ben szerezte Ásotthalmon, mint erdészeti növényvédő szakmunkás. Ezután 1977. augusztus 1-től a Szolnoki Erdészet kengyeli csemetekertjében kezdett dolgozni, ahol hamar feltűnt munkatársainak a szakma iránti elkötelezettsége, így a munkahelyi lehetőséget megragadva 1982-ben megszerezte erdésztechnikusi oklevelét. 1982-től készletkezelő erdészi beosztásban, majd szállításvezető erdészként a kunszentmártoni és kengyeli erdészkerületekben dolgozott. 1999-től a megye teljes területén faanyagfelvásárló erdészi munkakörben tevékenykedett, majd 2004-től napjainkig kerületvezető erdész a kunszentmártoni kerületben. Kerülete jelenleg 1470 ha erdő, további 37 ha mezőgazdasági területtel kibővítve, ami 18 község határában 100.000 ha közigazdasági területen elszórva fekszik. Jellemző a munkaszervezési képességeire, hogy örökölve az egykori Kunszentmártoni Erdészet feladatait egyedül, nagy önállósággal és teljes körűen irányít. Az alig 500 mm csapadékhoz jutó alföldi erdők szikes talaján igazi kihívás erdésznek lenni. Makkvetéssel történő erdősítésben vállalt újító szerepet kiváló eredményekkel. Sok erdőgazdálkodó telepítéseit koordinálja a NEFAG Zrt. vállalkozási tevékenységének részeként. Faanyagfelvásárló munkakörben évente 10000 m3 faanyagot vásárolt fel, jelentősen segítve az erdészetének eredményességét. Munkája meghonosította a többi kerületvezető erdésznél azóta is tetten érhető vállalkozás és eredménycentrikus gondolkodást, ami nagyban segíti az ország legmostohább körülményei között gazdálkodó Szolnoki Erdészet működését. A NEFAG Zrt-nél és jogelődjeinél mindenkor igényes és lelkiismeretes munkát végzett és nyugállományba vonulásáig reméljük, hogy jó egészségben még folytatni is fogja. Kovács István kiváló erdészt 40 év egy munkahelyen végzett példamutató és eredményes tevékenységéért javaslom a „ALFÖLDI ERDŐKÉRT EMLÉKÉREM” adományozására.

| vissza |


Név: Lasancz János

Lasancz János 1954. július 16-án született Csorván. Az általános iskola elvégzése után egy évet a családi gazdaságban dolgozott, majd ipari tanulóként a szegedi textilgyárban helyezkedett el. 1973. január 2- tól a DEFAG Ásotthalmi Erdészeténél dolgozott, mint erdőművelő, fakitermelő szakmunkás, fizikai dolgozó 1981-ig. Munkavégzés mellett szerezte meg a szakmunkás képesítést, majd 1982-ben a szegedi Radnóti Miklós gimnázium levelező tagozatán érettségizett. 1981 júniusától 1986 júliusáig az erdészet raktárának kezelője illetve anyagbeszerzője volt. 1984-től 1987-ig a szegedi „Kiss Ferenc’’ Erdészeti Szakközépiskola levelező tagozatára járt és megszerezte az erdésztechnikusi oklevelet. 1986-tól beosztott erdészként, majd 1987-től - jelenleg már 30 éve egy területen- kinevezett kerületvezető erdészként dolgozik az Ásotthalmi erdészet ruki kerületébe, melynek nagysága 1050 ha. Kerületében folyamatosan ügyelt arra, hogy erdősítések ápolatlansága miatt hátraléka ne keletkezzen. Munkája során rendkívüli jó eredményeket ért el a homokfásítások munkájában. Tevékenysége következtében több száz hektár fiatal nyár, akác és fenyőerdő gyarapítja a ruzsai, üllési, pusztamérgesi erdőket. Kerületében lévő feladatait nagy szakmai hozzáértéssel, szorgalommal, lelkiismeretesen és fegyelmezetten látja el. Munkatársaival szemben segítőkész, mások gondjára, problémáira figyelő, másokkal együtt érző ember. A társadalmi és gazdasági környezet változásait megértve és azokhoz alkalmazkodva látta és látja el feladatát a reá bízott munkaterületeken. Szülői tanya körüli területen 2002-től - családi segítséggel - csemetekertet létesített, ahol jó minőségű, a környék erdősítéséhez, fásításaihoz szükséges csemetéket nevel. Tagja a helyi vadásztársaságnak ahol 5 éven keresztül vadászmesteri munkát is végzett. Az Országos Erdészeti Egyesület Csongrád megyei helyi csoportban 1987-óta vesz részt az egyesület munkájában. A helyi csoport tevékenységének fejlesztésében, a természetet szerető civil szervezeteken keresztül vállalt szerepet. Hatékonyan ápolja a helyi csoport, az erdőgazdálkodók és a civil szervezetek kapcsolatát. Lakókörnyezetében példás jó munkájával és józan életével mutat példát. A fentiek alapján Lasancz János erdésztechnikus kerületvezető kollégánkat jó szívvel, bátran javasoljuk az Alföldi Erdőkért Egyesület megtisztelő és magas presztízs értékű kitüntetésére.

| vissza |


Név: Lipák László

Lipák László 1975. január 27- én Cegléden született, kötődése az alföldi tájhoz egész eddigi szakmai pályafutását végig kísérte. Általános iskolai tanulmányinak befejezésével jelentkezett a mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskolába és itt középfokú erdész képesítést szerzett. Innen egyenes út vezetett Sopronba, ahol az erdőmérnöki karon 1999. június 17-én védte meg diplomáját. 1999. augusztus 16-tól október 15-ig a KEFAG Zrt.-nél erdőmérnök gyakornokként kezdi aktív szakmai pályáját. 1999. október 15-től Kereskedelmi előadó munkakörben folytatta tevékenységét 2005. augusztus 31-ig. Ezt követően 2005. szeptember 01-től 2006. június 22-ig a Rajkai Faipari Üzem vezetőjévé nevezik ki. E rövid kitérő után 2006. június 23-tól ismét kereskedelmi előadó munkakörben dolgozott a KEFAG Zrt. központjában 2015. augusztus 15-ig, amikor is munkaviszonya itt megszűnt, és a NEFAG Zrt.-nél folytatta tevékenységét, mint kereskedelmi vezető 2017. év elejéig. Jelenleg a SWISS-KRONO Kft.-nél fabeszerzési vezető helyettes munkakörben dolgozik.

Szakmai tevékenysége:
Lipák László eddigi szakmai tevékenysége szorosan kapcsolódik az alföldi erdőgazdálkodási gyakorlatban alkalmazott fő (fenyő, nyár, akác) fafajokhoz, mivel kereskedelmi tevékenysége során ezek forgalmazása jelentette feladatának jelentős részét. A faipar felé tett kisebb kitérő csak tovább szélesítette látókörét és mindig felhasználható gyakorlati tapasztalatokat hozott számára. Sokirányú érdeklődésének és nagy munkabírásának köszönhetően a KEFAG Zrt.-nél munkaköri alap tevékenysége mellett hosszabb ideig, mint minőségirányítási megbízott és környezetirányítási vezetőként is tevékenykedett. Munkájára végig jellemző volt a nagyfokú precízség és kitartás. Munkakörének ill. feladatainak magas színvonalú ellátását jó kapcsolatteremtő képessége nagyban segítette. Kedves barátja és kollegája – Szulcsán Gábor – korai távozása után 2011-ben elvállalta az Alföldi Erdőkért Egyesület titkári teendőit. Ezt a munkakörén kívüli feladatot is teljes szívvel és szorgalommal, időt és energiát nem kímélve végezte. Felkutatta és menedzselte a lehetséges pályázatokat, ezzel régen nem látott kedvező helyzetbe hozta az egyesületet. Nem kevés fáradozással az új civil törvénynek megfelelő keret létrehozásával biztosította az AEE törvényes működésének lehetőségét. A titkári posztot első sorban lakhelye- és munkahelye megváltozása miatt azonban ez évtől már nem tudta vállalni. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezetősége Lipák Lászlónak a részvénytársaságnál végzett kimagasló színvonalú kereskedelmi tevékenysége, valamint az Alföldi Erdőkért Egyesületben végzett elkötelezett titkári munkája alapján javasolja az Alföldi Erdőkért Emlékérem odaítélését.

| vissza |


Név: Pozsgai Gábor

Pozsgai Gábor 1978. óta; mint kerületvezető erdész teljesít szolgálatot a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt Győri Erdészeténél. Fél évig a pinnyédi kerületet, ezt követően napjainkig a bőnyi kerületet irányítja. Munkájában mindig jelen van a precízség, a jó vagy jobb megoldások keresése. Kerületét a szélsőséges termőhelyi adottságok / rossz vízellátású, meszes homoktalajok / jellemzik. Az erdőfelújításokban a legkisebb hiba keményen visszaköszön, de gyakran a hibátlan munka sem hozza meg az elvárt eredményt. Pozsgai Gábor folyamatosan kereste azokat a módszereket, technológiai módosításokat, fafaj megválasztásokat, melyekkel a rendszeres aszály- és pajor kár mellett eredményes erdőfelújításokat tudott felmutatni. Magas színvonalra fejlesztette a fenyő felújítások vegyszeres növényvédelmét. Sok energiát fordított a házi dió erdősítésekben történő alkalmazási lehetőségének vizsgálatára. E téren az Erdészeti Tudományos Intézet is támaszkodott tapasztalataira, elért eredményeire. Évtizedes küzdelmet folytatott a kerületét folyamatosan támadó bálványfa ellen. 2013-15-ös években - pályázati forrásból - a fafajt sikerült látványosan visszaszorítani, jelenleg az elért eredmények megőrzésén dolgozik. A négy évtizedes kerületvezetői ténykedését a tisztesség, szakmai igényesség, hozzáértés és szorgalom jellemezte.

| vissza |


Név: Tölgyfa Gábor

Tölgyfa Gábor 1975. szeptember 4-én született Miskolcon. Gyermekkorát Szerencs városában töltötte, ahol gimnáziumban érettségizett jó eredménnyel. Az erdő és a természet szeretete már kezdetektől elsőbbséget élvezett tanulmányaiban, ezért úgy gondolta, erdészeti vonalon folytatja felsőfokú tanulmányait. Jelentkezett is a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára, ahol 1999-ben szerzett okleveles erdőmérnöki diplomát. Szakmai karrierjét 1999-ben kezdte a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészeténél műszaki vezetőként. A Tárasság több erdészeténél is megfordult, 2000-2001 között a Debreceni Erdészetnél, 2001-2005 között a Hajdúhadházi Erdészetnél dolgozott ahol már igazgatóhelyettesi beosztásba került. 2006-ban került a Nyíregyházi Erdészetre, ahol 2007 februárjától erdészeti igazgatóvá nevezte ki a Társaság vezetése. Debrecenben megismert feleségével már több mint tizenkét éve házasok. Példás apaként feleségével két gyereket nevelnek Nyíregyházán. Szakmai pályafutása során szinte minden főbb területen dolgozott az erdőgazdaságnál. Pályakezdőként az erdőműveléssel foglalkozott, majd a fahasználat, aztán a fafeldolgozás és a kereskedelem területén szerzett folyamatosan egyre mélyülő tapasztalatokat. Vitathatatlan szakmai érdemeket és elismerést szerzett a Nyírség fő fafaja az akác erdőgazdálkodási megbecsülésének javításában. Fejlesztette a sarjgazdálkodást, törekedett a minőségi akác faanyagtermesztés megteremtésére és továbbvitelére az erdészet nyírségi területein. Nagy gondot fordított a magtermő állományok kijelölésére. Előremutatóan dolgozott az akác faanyag hasznosításának kiszélesítésében a fafeldolgozás területén. Az ártéri erdőterületek védelmében és fafaj összetételében jelentős változtatásokat hajtott végre a szerkezetátalakítások során. Nyíregyházi lakosként is különös figyelmet szentelt a Sóstói-erdő természetközeli erdőfelújításainak elindítására. Az erdők gazdasági és természetvédelmi értékei mellett a közjóléti szolgáltatások magasabb szintre történő emelésében rendkívül nagy erőfeszítéseket tett az elmúlt években. Felvállalta és koordinálta Nyíregyháza, mint megyeszékhely városi erdejének számító Sóstói-erdő közjóléti fejlesztését. A fejlesztések sikerét egyértelműen mutatja, hogy a Sóstói tornapálya még hétköznap is nagy látogatottságnak örvend. 2007-ben a Nyíregyházi Erdészeten működő Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola létrehozása, kialakítása, az erdei iskolai program megismertetése, nyári táborok szervezése szintén az ő nevéhez fűződik. Ezen felül a társadalmi kapcsolatok szélesítésén, az erdészek munkájának megismertetésén dolgozik folyamatosan Nyíregyházán. Munkájában és személyiségében mindig felismerhető határozott és megfontolt jelleme. Munkatársaitól szakmailag és emberileg is maximális odaadást vár el. Szakmai munkája során arra törekedett, hogy a Nyírségben olyan erdőállományok jöjjenek létre, amelyek az erdész szakma elismerését is szolgálják. Elkötelezett alföldi szakember, nála az erdők tényleg „jó kezekben” vannak. Eddigi szakmai munkássága, valamint kollégáihoz és családjához fűződő viszonya alapján a NYÍRERDŐ Zrt. Tölgyfa Gábort az Alföldi Erdők Emlékérem kitüntetésre javasolja.

| vissza |