Hajdú Lajos
erdőmérnök
Hajdú Lajos 1986. szeptember 1-én mai munkáltatója jogelődjénél, a Felső Tiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Gúthi Erdészeténél kezdte szakmai pályafutását, mint gyakornok.
A 6 hónap gyakornoki idő letelte után 1987. március 1-től fakitermelési műszaki vezetői beosztásba került, melynek keretében éves szinten cca. 40 000 m3 fakitermelés végrehajtásáért, részben szállításáért és értékesítéséért felelt. Már ekkor igen nagy figyelmet fordított az erdőállományt kímélő fakitermelésre és szállításra. Ezen beosztásában a Gúthi Erdészetnél egészen 1989 év végéig dolgozott.
1989. november 11-én áthelyezéssel a Fehérgyarmati Erdészet kötelékébe műszaki vezetői beosztásba került, majd december 1-vel kinevezést kapott az Erdészet igazgatói munkakörének betöltésére. Ezt a beosztását 13 éven keresztül töltötte be. Az erdészetnél eltöltött idő alatt közel 500 ha őshonos fafajú elegyes kocsányos tölgy erdőtelepítést hajtottak végre, és az évek során egyre szélesebb körben alkalmazták a természetközeli, természetszerű erdőfelújítást, erdőgazdálkodást. Előde által elkezdett tuskózás nélküli erdőfelújítást tovább folytatta, illetve egyes lágy lombos állományok gyökérszaggatásos erdőfelújítását is bevezette az Erdészetnél. Mind az erdőtelepítésben, mind az erdőfelújításban több technológia alkalmazását valósította meg kollégáival. Az utolsó években elkezdték a kisterületű fokozatos felújító bontóvágást alkalmazni, melyben az újulat nagyobb számát kézi és gépi makk alávetéssel növelték, illetve vegyszermentesen, csak mechanikai ápolással igyekezték az erdőápolást megoldani.
2002. október 1-vel áthelyezéssel a Nyírbátori Erdészet vezetésére kapott kinevezést, melyet jelenleg is betölt.
A Nyírbátori Erdészetnél tovább folytatta a Szatmár-Beregben elkezdett természetszerű erdőfelújítások tapasztalatainak alkalmazását. Az eltelt időszakban több kocsányos tölgy erdőfelújítást hajtottak végre tuskózás nélküli technológiával, egyszerű pásztanyitás utáni kézi illetve gépi makkvetéssel, vagy éppen csemeteültetéssel, ezzel elkerülve a talaj felső rétegének bolygatását. Akác erdőfelújításban a térségben szintén újnak számító palásfúrós módszerrel hajtottak végre akác sarjaztatást igen szép eredménnyel, hiszen a régmúltban alkalmazott tuskóírtásos módszert felelevenítve a felújítandó területen gyakorlatilag tuskó sarj nem, csak gyökér sarj található, mely nagyban megkönnyíti a szakszerű sarjaztatást. Szintén irányítása mellett jelentősen megsokszorozódott elsősorban az akác feldolgozása, az akác félkész és kész termékek termelése, kisebb mennyiségben a kocsányos tölgy és nyár fafajok feldolgozása. Az elmúlt éveken az erdészet akác fafajból termelt alapanyagot külső piacra szinte már nem értékesített.
Mára mintegy 2500 m3 fűrészipari és fafeldolgozási terméket bocsájt ki az Erdészet, szinte kizárólag Nyugat-Európába. Termékeik igen széles kört fednek le, így termelnek hegyezett kérgezett koronázott hengeres oszlopot több átmérő és hosszúsági tartományban, csiszolt és szijácsmart termékeket tölgyből és akác fafajokból, szélezett és szélezetlen fűrészárut, de ezeket a termékeket csiszolt és gyalult kivitelben is forgalmazzák. Partvédőt, kerítés elemeket tűzött fonott és szegezett kivitelben, nevelőkarót, és szőlőkarót.
