Szulcsán Gábor
erdőmérnök
Szulcsán Gábor 1975. szeptember 11-én Kiskunfélegyházán született, kötődése az alföldi tájhoz egész pályáját végig kísérte.
A Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett 1993-ban, és ugyanebben az évben felvételt nyert a Soproni Egyetemre.
1998-ban az Erdőmérnöki Karon okleveles erdőmérnökként végzett, majd egy évvel később okleveles erdőmérnöktanári képesítést szerzett.
1998. augusztus 17-én, az Erdészeti Szaporítóanyag Központban, mint gyakornok kezdte a pályáját, majd fél év múlva kinevezték kutató-fejlesztő mérnöknek. Fő feladata a csemetekert üzemeltetése és Csalánosi Erdészeti Géngyűjtemény bővítése és annak fenntartása volt.
Pályája kezdetétől részt vett a Növényi Génbank Tanács Erdészeti Munkabizottságának munkájában, a különböző erdei gyümölcsök, mint a vadkörte, madárcseresznye, berkenyék, valamint a Duna-Tisza közén gazdaságilag fontos fafajok, mint fekete- és fehér nyár, illetve a fekete fenyő génmegőrzésében, magtermesztő ültetvényeik létrehozásában.
2006-ban látott hozzá a fekete fenyő magtermesztő ültetvény kialakításához és ekkor kezdte el a fekete nyár génmegőrzési - kutatási munkát is, amelynek az volt a célja, hogy a Duna-Tisza közének változatos termőhelyi viszonyaihoz alkalmazkodott genotípusokat azonosítson és szelektáljon, majd belőlük egy olyan géngyűjteményt hozzon létre, amely egyben magtermesztő ültetvényként is használható.
A fekete nyár kutatással kapcsolatban külföldi tudományos kapcsolatok kiépítésére is törekedett. Ennek eredménye volt egy rövid tanulmányút Franciaországba, ahol az INRA fekete nyár kutatási eredményeit tanulmányozta Bretagneban 2008 nyarán. A franciák még ugyanazon év késő őszén viszonozták a látogatást, és elismerően nyilatkoztak az itteni fekete nyár génmegőrzési munkáról.
A kutatással párhuzamosan részt vett a KEFAG Zrt. területén az akác magtermelő állományok kijelölésében, majd szervezte ezekben a maggyűjtést, végül a mag feldolgozást és értékesítést.
Részt vett a KEFAG Zrt. innovációs tevékenységében és szervezte azt a részvénytársaság szintjén. Ennek keretében számos tanulmányt írt.
Jelentős közéleti tevékenységet is folytatott:
2006-ban megválasztották az Alföldi Erdőkért Egyesület titkárának. Ezt a munkakörét is nagy odaadással, és kiváló diplomáciai érzékkel látta el. Számos rendkívül sikeres Kutató Napot szervezett, és neki köszönhető az évek óta kiadásra váró, "Az erdei lombos fák magjai – a begyűjtéstől a vetésig" c. hiánypótló szakkönyv 2008. évi kiadása is.
Pályája során, munkaköréből és jelleméből fakadóan mindig kereste a szakmai kihívásokat. A háttérben alkotva számos olyan dolog létrehozásában vállalt fontos szerepet, amelyek a mai napig meghatározóak mind a KEFAG Zrt., mind a Térség életében.
Az alföldi erdőgazdálkodás egyik meghatározó alakja volt.
