Dr. Kovács Gábor
okleveles erdőmérnök, egyetemi docens
Dr. Kovács Gábor 1962-ben született Dunaújvárosban, Solton, a Duna-mentén nevelkedett. Szakmai munkáját középiskolai tanulmányaival a szegedi „Kiss Ferenc” Erdészeti Szakközépiskolában kezdte, ahol erdőművelési témában részt vett az országos szakmai versenyen.
Egyetemi tanulmányait az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán végezte, 1986-ban szerzett erdőmérnöki diplomát.
Tanulmányainak befejeztével az Erdőmérnöki Kar Termőhelyismerettani Tanszékén működő, a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott Talajbiológiai Kutatócsoportban dolgozott, majd 1991-től az Erdőmérnöki Kar Termőhelyismerettani Tanszéken lett egyetemi adjunktus, 1998-tól pedig egyetemi docens. Jelenleg habilitált egyetemi docens beosztásban dolgozik a Nyugat-magyarországi egyetem Erdőmérnöki Karán.
Oktatási és kutatási területe a talajtan és termőhelyismerettan oktatása, kutatása valamint gyakorlati alkalmazása. Emellett a fás szárú energetikai ültetvények széleskörű megismertetésén dolgozik.
Első munkája a Bugaci Alföldfásítási múzeumban „a Nagyalföld talajai” című talajmonolit kiállítás összeállítása volt. Hasonló népszerűsítő kiállításokat szervezett és kivitelezett még Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen és Baktalórántházán. Ópusztaszeren a Nemzeti Emlékpark Erdő-Ember kiállító együttesében Magyarország valamennyi talajtípusát monolitok formájában mutatta be, amelyet sok tízezer hazai és külföldi látogató tekintett meg.
Első kutatási munkái ugyancsak az Alföldhöz kötődnek, a Bugaci Nagyerdőben végzett elem-körforgalmi vizsgálataival alapozta meg ez irányú kutatási és gyakorlati tevékenységét.
Az elmúlt két és fél évtizedben több ezer hektár erdőtelepítéshez készített termőhely-feltárásokat, telepítési terveket az Alföldön, elsősorban a Gemenc-, a Kiskunság és Nyírség térségében.
A termőhelyi adottságok, mint a talaj-, hidrológiai viszonyok változása miatt eltérő nézőpontok közelítésében eredményes munkát végzett az Alföldön működő Nemzeti Parkok az erdőgazdálkodók között. A Bockerek-erdő, A Baktai-erdő, valamint a Sóstói-erdő három erdészeti monográfia megalkotásában alapvető szerepet vállalt.
Az utóbbi években tevékenyen részt vesz az Alföldön eredményesen termeszthető fás szárú energetikai- és ipari ültetvények telepítésében, technológiájának kidolgozásában, korszerűsítésében. Hozzájárult ahhoz, hogy a solti biomassza fűtőmű létjogosultságát a térségben elfogadják.
Élő szakmai és mély baráti kapcsolatot tart szülei mellett, a térségben dolgozó számos szakemberrel és minden igyekezetével azon van, hogy az Alföld erdősültségének növelését, erdei egészségi állapotának javítását, kezelését a legjobb tudása szerint a jövőben is támogassa.
