Az egyesület működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


Erdészeti Tudományos
Intézet

TILIA Kft.

„ALFÖLDI ERDŐKÉRT EMLÉKÉREM” adományozása - 2011

Név: Forgács László
erdőmérnök

Forgács László 1952. június 20-án Budapesten született.

  • Már az általános iskola 2. osztályában elhatározta, erdőmérnök lesz.
  • Ehhez igazodva a Martos Flóra Gimnázium biológia-kémia szakára jelentkezett és nyert felvételt. Gimnáziumi évei során lett szorgos természetjáró, valamint a fővárosi Állat és Növénykert szakköröse. Az országos biológia középiskolai tanulmányi versenyen elért eredménye az Erdészeti- és Faipari Egyetem Erdőmérnöki karára irányította figyelmét. Erdővédelemből diplomázott, de szakmai pályáját a Vértesi EFAG Műszaki Erdészeténél kezdte, mint mélyépítési műszaki vezető.
  • 1978-ban a vállalaton belüli átszervezés okán a Központ Kereskedelmi Osztályára került, ahol a fafeldolgozási területet felügyelte. A Gazdaság támogatásával 1978 és 1981 között levelező tagozaton Faiparai Üzemmérnöki Oklevelet szerzett.
  • 1981-85 között a VEFAG Sikárosi Fűrészüzemben volt termelési és értékesítési műszaki vezető. Azóta meggyőződése, hogy a fűrészipar inkább tartozik az erdőmérnöki területhez, mint a bútoriparral és lap-lemez gyártással egy kategóriába. Elve, hogy az erdőgazdálkodás célja az, hogy legjobb szakmai tudásunk szerint javakat sajátítsunk el a természetből különféle emberi célokra.
  • 1986 elején az akkor még létező Fűrész Lemez- és Hordóipari Vállalathoz került, mint alapanyag ellátási osztályvezető. A furnérgyártási, fűrészipari, hordógyártási és ládagyártási tevékenység összességében százezres nagyságrendű alapanyagának beszerzése, átvétele nagyon komoly szakmai ismeretanyagot adott számára. Időközben az ország erdőterületével is megismerkedhetett és a mai napig tisztában van a zalai, somogyi, balatonfelvidéki, mecseki és a hegyvidéki valamint az alföldi erdők sajátosságaival.
  • A nagyvállalatok rendszerváltás utáni szétesése a Fűrész - Lemez - Hordóipart sem kímélte, így 1990 után vállalkozóként igyekezett kamatoztatni ismereteit.
  • 1994-ben az ERDÉRT Vállalat pályázatot írt ki a Faházgyártó Kft-je vezetésére, melyet sikeresen megnyert. Ebben az időszakban kapcsolódott be az Egyetem munkájába, meghívott elődadóként erdészeti és faipari kereskedelem tárgykörben tartott előadásokat.
  • 1999-ben a Környezetvédelmi Minisztérium háttérintézményénél lett a Természetvédelmi Intézet Igazgatója.
  • 2002 óta vezeti a Nyírerdő Rt. majd Zrt. Nyírbátori Fafeldolgozó Üzemét. Az elmúlt évtizedben közel 135.000 m 3 gömbanyag került feldolgozásra az üzemben, aminek túlnyomó többsége Hajdu-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik.
  • 2005-ben a FAGOSZ Fűrészipari Tagozatának elnökévé választották.

Az elmúlt tíz év alatt magas szakmai színvonalat alakított ki, termékeik elismertek. A gazdasági válság előtt nagy igény mutatkozott az egzóta fafajok kiváltására alkalmas gőzölt akác termékek iránt, melyet a beépített, Európában egyedülálló kapacitású gőzölő autoklávval állítanak elő. Az itt szerzett tapasztalatok az üzem szakmai gárdáját az országban az akác gőzölés területén a legfelkészültebbé teszik. Erdészeti hitvallása továbbra is az erdővagyon feldolgozott formában történő hasznosítása, munkát adva a térségben élő embereknek.

| vissza |


Név: Hajdú Lajos
erdőmérnök

  • Hajdú Lajos 1986. szeptember 1-én mai munkáltatója jogelődjénél, a Felső Tiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Gúthi Erdészeténél kezdte szakmai pályafutását, mint gyakornok.
  • A 6 hónap gyakornoki idő letelte után 1987. március 1-től fakitermelési műszaki vezetői beosztásba került, melynek keretében éves szinten cca. 40 000 m3 fakitermelés végrehajtásáért, részben szállításáért és értékesítéséért felelt. Már ekkor igen nagy figyelmet fordított az erdőállományt kímélő fakitermelésre és szállításra. Ezen beosztásában a Gúthi Erdészetnél egészen 1989 év végéig dolgozott.
  • 1989. november 11-én áthelyezéssel a Fehérgyarmati Erdészet kötelékébe műszaki vezetői beosztásba került, majd december 1-vel kinevezést kapott az Erdészet igazgatói munkakörének betöltésére. Ezt a beosztását 13 éven keresztül töltötte be. Az erdészetnél eltöltött idő alatt közel 500 ha őshonos fafajú elegyes kocsányos tölgy erdőtelepítést hajtottak végre, és az évek során egyre szélesebb körben alkalmazták a természetközeli, természetszerű erdőfelújítást, erdőgazdálkodást. Előde által elkezdett tuskózás nélküli erdőfelújítást tovább folytatta, illetve egyes lágy lombos állományok gyökérszaggatásos erdőfelújítását is bevezette az Erdészetnél. Mind az erdőtelepítésben, mind az erdőfelújításban több technológia alkalmazását valósította meg kollégáival. Az utolsó években elkezdték a kisterületű fokozatos felújító bontóvágást alkalmazni, melyben az újulat nagyobb számát kézi és gépi makk alávetéssel növelték, illetve vegyszermentesen, csak mechanikai ápolással igyekezték az erdőápolást megoldani.
  • 2002. október 1-vel áthelyezéssel a Nyírbátori Erdészet vezetésére kapott kinevezést, melyet jelenleg is betölt.
  • A Nyírbátori Erdészetnél tovább folytatta a Szatmár-Beregben elkezdett természetszerű erdőfelújítások tapasztalatainak alkalmazását. Az eltelt időszakban több kocsányos tölgy erdőfelújítást hajtottak végre tuskózás nélküli technológiával, egyszerű pásztanyitás utáni kézi illetve gépi makkvetéssel, vagy éppen csemeteültetéssel, ezzel elkerülve a talaj felső rétegének bolygatását. Akác erdőfelújításban a térségben szintén újnak számító palásfúrós módszerrel hajtottak végre akác sarjaztatást igen szép eredménnyel, hiszen a régmúltban alkalmazott tuskóírtásos módszert felelevenítve a felújítandó területen gyakorlatilag tuskó sarj nem, csak gyökér sarj található, mely nagyban megkönnyíti a szakszerű sarjaztatást. Szintén irányítása mellett jelentősen megsokszorozódott elsősorban az akác feldolgozása, az akác félkész és kész termékek termelése, kisebb mennyiségben a kocsányos tölgy és nyár fafajok feldolgozása. Az elmúlt éveken az erdészet akác fafajból termelt alapanyagot külső piacra szinte már nem értékesített.
  • Mára mintegy 2500 m3 fűrészipari és fafeldolgozási terméket bocsájt ki az Erdészet, szinte kizárólag Nyugat-Európába. Termékeik igen széles kört fednek le, így termelnek hegyezett kérgezett koronázott hengeres oszlopot több átmérő és hosszúsági tartományban, csiszolt és szijácsmart termékeket tölgyből és akác fafajokból, szélezett és szélezetlen fűrészárut, de ezeket a termékeket csiszolt és gyalult kivitelben is forgalmazzák. Partvédőt, kerítés elemeket tűzött fonott és szegezett kivitelben, nevelőkarót, és szőlőkarót.

| vissza |


Név: Horváth Ernő

  • Horváth Ernő tanári diplomáját biológia mg-i ismeretek szakon 1977-ben szerezte meg.
  • 1977-től Tiszapüspökiben dolgozott először biológia tanárként, amely lehetővé tette számára, hogy természetkutató szakkört szervezzen a helyi diákoknak. A szakkörnek két iránya volt. Az egyik csapat a baráti kör, mely azt a célt tűzte ki célul, hogy minden gyerekkel megszeretesse a természetet és tegyen is érte. A másik csapatba azok a gyerekek tartoztak, akik kutatómunkát folytattak és az érdeklődésüknek, tehetségüknek megfelelő szakmai támogatást kaptak. A szakköri foglakozások témája a Tisza menti ligeterdők növény és állatvilága volt.
  • 1986-ban a Környezetvédelmi minisztérium munkásságát az "Emberi környezetért" díjjal ismerte el.
  • Később Tiszapüspöki ÁMK, igazgatója lett. Feladata az ÁMK intézményeinek irányítása, a szakiránynak megfelelő tanítás, megyei biológiai szaktanácsadó, valamint folytatta a szakköri tevékenységet, és 1993-ban létrehozta az Ördögszekér Oktató Központot, amelynek vezetője lett, és amely a mai napig is működik. Az oktató központban létrehozott egy szakmailag jól működő csapatot, amely ma már önállóan tevékenykedik.
  • Oktatóközpontos tevékenységéhez tartozik, hogy társszerzőként közreműködött a "Kerek-tó világa" című multimédiás CD, mint erdei iskolai oktatói segédanyag létrehozásában.
  • 2000-ben a Nefag Zrt. Szolnoki Erdészetéhez tartozó Erdei Művelődési Ház vezetője, ahol erdészeti erdei iskolát és óvodát hozott létre. Itt lehetősége nyílt megvalósítani álmát, melynek alapja a környezeti nevelés - erdészet-erdőpedagógia lehetőségeinek keresése, módszertanilag hogyan lehet feltárni az erdőt és a benne folyó munkákat. Környezeti nevelésének alapját a táj-ember-település szemléletmód alkalmazása adta.
  • Az Erdei Művelődési Ház kereteiben számos nemzetközi szemináriumot, tanári továbbképzést szervezett, folytatta a szakköri munkát, melynek célja a tehetséggondozás. 2010-ben egy Norvég pályázat lehetővé tette, hogy nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek és a civil szervezetek is szorosabb kapcsolatba kerüljenek az erdész szakmával, az erdész társadalommal.
  • Vezetői munkájának eredményeként 2010-ben az Erdei Művelődési Ház Erdészeti Erdei Iskolája megszerezte a "Minősített Erdészeti Erdei Iskola" címet, mely számos új lehetőséget teremtett.

| vissza |


Név: Madácsi Sándor
erdőmérnök

  • Madácsi Sándor 1965. december 19-én Szabadszálláson született.
  • A Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett, majd 1990-ben az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán erdőmérnökként végzett.
  • 1993-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnöki másod diplomát szerzett.
  • 2000-ben Nyugat-Magyarországi Egyetem erdészeti növényvédelmi okleveles szakmérnöki diplomája gazdagította tovább az iskolai végzettségének listáját.
  • Első és egyetlen munkahelye a KEFAG Zrt. és jogelődje, ahol több mint 21 évvel ezelőtt, 1990. szeptember 1-én kezdett. Munkáját a Harkakötönyi Erdészetnél végezte gyakornoki munkakörben, majd 1991. március 1-től erdőművelési műszaki vezetői munkakört töltött be.
  • 1997. január 1-től erdészetvezető-helyettes, majd 2001. március 1-től a Kerekegyházi erdészet erdészetvezetője. 2003. május 1-től a szervezeti korszerűsítés kapcsán a Nyárjasi és a Kerekegyházi Erdészet összevonásával kialakított Észak-Kiskunsági Erdészet erdészetvezetője, mely munkakörnek a megnevezése 2011. szeptember 1 napjától erdészeti igazgatóra módosult.


Szakmai tevékenysége:

Madácsi Sándor az alföldi erdőgazdálkodás elkötelezett híve, a Duna-Tisza közi homokhátság erdőgazdasági táj erdőművelésének specialistája. Szakmai tevékenysége kapcsán minden igyekezetével arra törekszik, hogy a termőhely adta lehetőségek keretein belül minél természetszerűbb erdőállományokat létesítsen főként a KEFAG Zrt. által kezelt védett és nem védett erdőfelújítások megvalósítása során. A természetvédelmi hatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság elvárásainak igyekszik mindig úgy megfelelni, hogy a közös egyeztetések során létrejött döntések a gyakorlatban még megvalósítható kompromisszumot eredményezzenek.

Az irányítása alá tartozó Erdészeti Egység Kecskemét Város zöldövezeti térségében több sikeres és példa értékű, főként őshonos fafajokból álló természetszerű erdőtelepítést hajtott végre.

Vezetésével a városi lakosság körében egyre népszerűbb Kecskeméti Arborétum és Nyíri Vackor Vár Erdészeti Erdei Iskola, melyek az erdőgazdálkodás közjóléti tevékenységének szimbólumává váltak, elősegítve ez által is az erdész szakma népszerűsítését, közvéleménnyel való elfogadtatását.

| vissza |


Név: Major Tamás
erdőmérnök
egyetemi adjunktus

  • Major Tamás 1969. március 29-én született Sopronban, erdész családban.
  • A soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 1987-ben érettségizett, majd felvételt nyert az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára. Egy év katonai szolgálat letöltése után 1988-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait, és 1993-ban kapott erdőmérnöki oklevelet. 1996-ban az Erdészeti és Faipari Egyetemen okleveles mérnök-tanár diplomát is szerez. Társszerzője 10 tankönyvnek, és számos tudományos publikációnak.
  • 1993-tól 1996-ig a Roth Gyula Erdészeti és Faipari Szakközépiskolában dolgozik nevelőtanárként, de már ekkor bekapcsolódik az oktatásba, Erdőrendezéstant, Erdészeti gyakorlatokat és Műszaki rajzot tanít. 1997-től főállásban tanít a szakközépiskolában Erdőrendezéstant, Erdőhasználattant és Műszaki rajzot.
  • 1997-től a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdészeti Géptani Tanszékén dolgozik, előbb egyetemi tanársegédként, majd 2005-től egyetemi adjunktusként. Kezdetben az Erdészeti Géptani Tanszék tantárgyai gyakorlatainak egy részét vezeti, ma már aktív részt vállal egyes tantárgyak előadásainak megtartásában is. Az oktatási tevékenység mellett az Erdészeti Géptani Tanszék kutatási munkájába is részt vesz, az erdőművelés gépesítésével és erdészeti gépek munkavédelmi minősítésével foglalkozik.
  • 2000-től rendszeresen részt vesz az Alföldi Erdőkért Egyesület rendezvényein, látogatja az AEE Műszaki Szakbizottságának üléseit, rendezvényeit. Rendszeres előadója, illetve poszteres résztvevője a kutatói napok konferenciáinak. Részese számos olyan kutatás-fejlesztési munkának, amelyet az Erdészeti Géptani Tanszék, illetve jogutódja az Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet kapott az alföldi erdőgazdaságoktól. Élő szakmai kapcsolatai vannak az alföldi erdőgazdaságok műszaki szakembereivel, ily módon kölcsönösen segítik egymás szakmai munkáját.

| vissza |


Név: Szulcsán Gábor
erdőmérnök

  • Szulcsán Gábor 1975. szeptember 11-én Kiskunfélegyházán született, kötődése az alföldi tájhoz egész pályáját végig kísérte.
  • A Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett 1993-ban, és ugyanebben az évben felvételt nyert a Soproni Egyetemre.
  • 1998-ban az Erdőmérnöki Karon okleveles erdőmérnökként végzett, majd egy évvel később okleveles erdőmérnöktanári képesítést szerzett.
  • 1998. augusztus 17-én, az Erdészeti Szaporítóanyag Központban, mint gyakornok kezdte a pályáját, majd fél év múlva kinevezték kutató-fejlesztő mérnöknek. Fő feladata a csemetekert üzemeltetése és Csalánosi Erdészeti Géngyűjtemény bővítése és annak fenntartása volt.
  • Pályája kezdetétől részt vett a Növényi Génbank Tanács Erdészeti Munkabizottságának munkájában, a különböző erdei gyümölcsök, mint a vadkörte, madárcseresznye, berkenyék, valamint a Duna-Tisza közén gazdaságilag fontos fafajok, mint fekete- és fehér nyár, illetve a fekete fenyő génmegőrzésében, magtermesztő ültetvényeik létrehozásában.
  • 2006-ban látott hozzá a fekete fenyő magtermesztő ültetvény kialakításához és ekkor kezdte el a fekete nyár génmegőrzési - kutatási munkát is, amelynek az volt a célja, hogy a Duna-Tisza közének változatos termőhelyi viszonyaihoz alkalmazkodott genotípusokat azonosítson és szelektáljon, majd belőlük egy olyan géngyűjteményt hozzon létre, amely egyben magtermesztő ültetvényként is használható.
  • A fekete nyár kutatással kapcsolatban külföldi tudományos kapcsolatok kiépítésére is törekedett. Ennek eredménye volt egy rövid tanulmányút Franciaországba, ahol az INRA fekete nyár kutatási eredményeit tanulmányozta Bretagneban 2008 nyarán. A franciák még ugyanazon év késő őszén viszonozták a látogatást, és elismerően nyilatkoztak az itteni fekete nyár génmegőrzési munkáról.
  • A kutatással párhuzamosan részt vett a KEFAG Zrt. területén az akác magtermelő állományok kijelölésében, majd szervezte ezekben a maggyűjtést, végül a mag feldolgozást és értékesítést.
  • Részt vett a KEFAG Zrt. innovációs tevékenységében és szervezte azt a részvénytársaság szintjén. Ennek keretében számos tanulmányt írt.

Jelentős közéleti tevékenységet is folytatott:

  • 2006-ban megválasztották az Alföldi Erdőkért Egyesület titkárának. Ezt a munkakörét is nagy odaadással, és kiváló diplomáciai érzékkel látta el. Számos rendkívül sikeres Kutató Napot szervezett, és neki köszönhető az évek óta kiadásra váró, "Az erdei lombos fák magjai – a begyűjtéstől a vetésig" c. hiánypótló szakkönyv 2008. évi kiadása is.

Pályája során, munkaköréből és jelleméből fakadóan mindig kereste a szakmai kihívásokat. A háttérben alkotva számos olyan dolog létrehozásában vállalt fontos szerepet, amelyek a mai napig meghatározóak mind a KEFAG Zrt., mind a Térség életében.

Az alföldi erdőgazdálkodás egyik meghatározó alakja volt.

| vissza |


Név: Várdai Imre
erdésztechnikus

Várdai Imre Békés-megyében, Gyulán 1965-ben született. Az általános iskolát Sarkadon végezte és már gyermekkorában vonzotta a természet, az erdő iránti szeretet. Már ekkor elhatározta, hogy erdész lesz. Tanulmányait 1979-ben kezdte meg a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában, amit 1983-ban sikeresen elvégzett.

Tanulmányai után 1983-ban felvételt nyert jelenlegi munkahelyére a Dalerd Zrt. Gyulai Erdészetéhez, ahol először fakitermelő szakmunkásként, majd az erdészet kezelésében levő Faraktár vezetőjeként dolgozott.

Munka mellet 1985-ben szerezte meg a technikusi minősítőt. 1991 óta kerületvezetőként dolgozik a Sebesfoki kerületben.

Az erdészeti munkán kívül számtalan magánerdő telepítésben vett részt, mint szakirányító és kivitelező.

A munkáját nagyon szereti, azt hivatásának tekinti.

| vissza |