Az egyesület működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


Erdészeti Tudományos
Intézet

TILIA Kft.

„ALFÖLDI ERDŐKÉRT EMLÉKÉREM” adományozása - 2010

Név: Burai Csaba
erdésztechnikus

Burai Csaba a Vértes lábánál Gánton született, és már gyerekkorában közel került a természethez, vonzódását az erdőhöz családi hagyományok is erősítették benne, mivel Nagyapja és két Nagybátyja is erdészként dolgozott hajdanában Kosd környékén. Az erdészpályát a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban kezdte, technikumi előgyakorlatát a 1958-ban a Budafoki Erdészetnél teljesítette 1 évig. 1963-ban közvetlenül a Technikum elvégzése után 3 hónapig dolgozott a gyermekkora óta vágyott romantikus kis erdészkerületben Mátraszentimrén. 1966. január 8-án katonai szolgálatai végével a Honvédség által időközben felajánlott Bujáki Erdészetnél kezdte további erdészmunkáját 1976. november 1-ig, majd megszakítás nélkül folytatta a Mendei Erdészetnél, ami jelenleg a Monori Erdészet része. A NEFAG Zrt. Monori Erdészettől ment nyugdíjba és fejezte be aktív szolgálatát 62 évesen 42 év munkaviszonnyal kerületvezetőként 2005. december 31-én.

Mintegy négy évtizedes pályája során az erdészeti munkák, a szakma széles skáláját járta végig. Kerületvezetőként hegyvidéki erdőművelés természetközeli technológiáját becsempészte a sokszor iparszerűnek ható alföldi erdőgazdálkodásba. A napi feladatainak szakszerű ellátása mellett mindig eredményes volt az erdőfelújítások kivitelezésében - sok területen már a második erdőgeneráció általa végzett felújítását is lehet látni. Burai Csaba a Monori Erdészetnél az egykori szakosított kerületi rendszerben anyagkezelő erdészként dolgozott. Évi 20000m3 erdei választék készletezését, értékesítést, szállítását irányította a legnagyobb precizitással a Mendei és Felső-Tápiósági részeken. Munkabírása és bizonylati fegyelme a munkatársai elismerését is kivívta. Az Erdészetnél szolgálatba lépő gyakornok erdészek betanítását nagy szakmai felelősséggel és odaadással végezte. A jelenlegi erdészek közül sokan tanulták nála a gyakorlati munka első lépéseit. Kerülete kiemelten ki van téve a falopásnak és a szemétlerakásnak. Ezek megelőzésére sokszor szabadideje rovására is sok időt fordított.

Szakmaszeretetére jellemző, hogy jelenleg is kerületében, egykori erdészházban él. Életformáját hivatásának rendeli alá. Az erdész szakmát, a természet szeretetét ismerősei körében tovább népszerűsíti. Jelenleg is tagja és tevékeny résztvevője az OEE Helyi Csoportjának is.

Nyugdíjas éveit Mendén feleségével 2 gyermeke és 2 unokája körében tölti. Lánya a soproni főiskolán végzett, mint óvónő, veje szintén ott végzett faipari mérnök.

| vissza |


Név: Hajdú András
erdésztechnikus

Hajdú András 1947-ben született Józsán. A debreceni Nagyerdő, Monostori- és Szentgyörgyi erdők közelsége, a már általános iskolás kori csemeteültetés, -ápolás és a közeli hozzátartozók (erdész nagybátyja, erdőmérnök testvére) szakmabelisége kérdésessé nem tette pályaválasztását. Felvételt nyert a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti technikumba.

Egy éves előgyakorlatát a Békés megyei Állami Erdőgazdaság Mályvádi Erdészeténél töltötte. 1967-ben szerezte meg erdésztechnikusi oklevelét. Az iskolai évek nyári szüneteiben a Debreceni Erdőrendezőségnél végzett figuránsi munkát és az oklevél megszerzése után is itt kezdett dolgozni, majd a Hajdúsági Állami Erdőgazdaság Nagycserei Erdészeténél lett beosztott erdész.

1968 tavaszán került a Gúthi Erdészethez, ahol előbb kisvasúti rakodókat kezelt, majd a katonaság után kerületvezető erdészként volt módjában gyakorolni a szakma majd minden ágazatát (művelés, használat, szállítás, gépüzem, fagyártmányüzem, vadászat). Később ugyanitt vadászati, műszaki, majd ágazatvezetői beosztásba került. Részese volt a később világhírnevet szerzett dámállomány betelepítésének, nevelésének.

  • Létrehozott, működtetett vadászati irodát és erdőbirtokossági társulatot.
  • A kezdetektől folytat magánerdő-gazdálkodást, -kezelést, amely során jelentős erdőtelepítést, felújítást is létesített.
  • Jelenleg a Nyírerdő Zrt. vadgazdálkodási ágazat vezetője. Ebben a beosztásában is az erdő-, mező-, vadgazdálkodás és a természetvédelem egyensúlyának megteremtésére törekszik

Pályafutása során mindig igyekezett naprakészen tartani szakmai ismereteit és ma is szoros kapcsolatot ápol szakmai műhelyeinkkel.

| vissza |


Név: Nagy Zoltán
erdésztechnikus

A Nyírerdő Zrt. Fehérgyarmati Erdészetének kerületvezető erdésze, 1974. aug. 17. óta áll az állami erdészet szolgálatában.

Az eltelt 36 évből mindet a Beregi síkság erdeiben töltötte, így a tarpai, bockereki ill. legújabban a lónyai erdészkerületben is. Alföldi viszonyok között kiemelkedő nagyságban 1534 ha erdőt kezel.

A BOCKEREK-ERDŐ-t erdészeti, természeti, vadászati és kultúr értékei emelik különlegessé. Szigorúan védett növény- és állatfajok, jégkori reliktumok, többszintes keményfás liget és láperdők alkotják a Nyírerdő egyik leglátogatottabb erdejét, legértékesebb kerületét. Ezeket az értékeket keresik fel mind többen az országból, és határokon túlról is. Az ilyen erényeket felvonultató állományokat csak szakavatott kezekkel lehet és szabad kezelni.

Kollegánk mindig nagy szakértelemmel, igazi erdész szívvel és lelkesedéssel, sikeresen oldotta meg az előtte álló feladatokat. Keze munkáját, hozzáértését az új élettel feltöltött több tíz ha-on megjelenő erdőfelújítások és erdőtelepítések, szakszerűen elvégzett nevelővágások, az erdőben akkumulálódó köbméterek minősége és mennyisége bizonyítják. Mind ehhez az évek folyamán közel 2000 q. KST makkot gyűjtetett, – segítvén a tájazonos erdősítések létrejöttét, – több mint 12 000 fm erdei út, nyiladék meliorációjában, hidak létesítésében, felújításában működött közre.

Erdészember lévén a természet védelme legalább olyan fontos számára, mint a tervszerű fahasználatok elvégzése. A vizes élőhelyek ( Hamvas-tó, Gönte égerláp ) megóvása több mint húsz évvel ezelőtt kezdődött, a Szipa csatornából víz-visszatáplálással, amely mai nevén Bereg-Interreg címen, komplex árvízvédelmi-vízgazdálkodási-ártérrevitalizációs-természetvédelmi projectbe épült be.

Itt található a Bockereki Erdőrezervátum, az ország erdőrezervátumainak egyik 216 ha-os egysége is, mely kutatási ill. okulási területe a természetes módon működő, megújuló keményfás ligeterdők, láperdők szerkezetét megismerni kívánó szakembereknek.

A 2002-ben nemcsak Nyírerdős, de országos szinten is az elsők között a Bockerek erdőben indult, – kísérleti szinten, – a folyamatos erdőborítást biztosító készletgondozó erdőgazdálkodásra való áttérés tőmelletti kidolgozása, tapasztalatok gyűjtése, melyek tudományos szintű feldolgozása napjainkban is folyik. Napjainkra a biztató eredmények országos bemutató helyszíneivé váltak, az erdészet gazdálkodásának pedig teljes szemléletváltását indította el.

Aktívan közreműködött a Nyírerdő Zrt. kiadásában 2008-ban megjelentetett Bockerek-erdő c. könyv, ill. az ugyanilyen címmel elkészített film létrejöttében.

Kerületében több kiemelkedő erdészeti, természetvédelmi, mikológiai, kultúr és egyéb rendezvény került lebonyolításra, melyek szakmai és logisztikai biztosításában jelentős részt vállalt. A teljesség igénye nélkül: OEE vándorgyűlés, OEE szakosztály rendezvények, KvvM természetvédelmi őrök országos nap, EU Erdők Napja, Bockerek nap, Pro Silva bemutatók, Erdőrendezői nap, NYME erdőmérnöki kar tanulmányutak bemutatói.

Elődjétől átvéve folyamatosan és hűségesen gondozza a Bockerek-erdő mélyén található, – országosan is ritkaságnak számító – örök álmukat alvó erdészelődök sírjait.

A rábízott állományok kezelésével, az alföldi erdők kevésbé ismert viszonyai között is, az ország erdeinek gyarapodását szolgálta, szolgálja.

Szakmai felkészültsége, – az erdőhöz, kollegáihoz, környezetében élőkhöz való viszonya – kifogástalan, vendégszeretete példaértékű.

| vissza |


Név: Dr. Sándor Gyula
okleveles erdőmérnök, vadgazda mérnök

Dr. Sándor Gyula 1972-ben született Miskolcon, nős két gyermek édesapja. Középiskolai tanulmányait a Mátrafüredi Vadas Jenő Szakközépiskolában fejezte be, majd 1997-ben okleveles erdőmérnöki diplomát, 1999-ben vadgazda mérnöki oklevelet szerez. 2005-ben a Nyugat-magyarországi Egyetemen sikeresen (summa cum laude) védi meg doktori (PhD) értekezését (címe: A dámszarvas (Dama dama) populáció ökológiai vizsgálata, különös tekintettel a születési és halálozási jellemzőkre). 1997-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetében kezd dolgozni, 1997-1999 között tanszéki mérnöki, 1999-2002 között egyetemi tanársegédi, 2002-2005 között egyetemi adjunktusi, majd 2005-től egyetemi docensi munkakörben.

Oktatói munkáját jelenleg 10 önállóan gondozott tantárgy, 2 tantárgyi gyakorlatvezetés fémjelzi. 2000-től 5 diplomadolgozat, 45 szakdolgozat, 1 szakmérnöki szakdolgozat témavezetője, több doktori szigorlat és védés bizottsági tagja, jelenleg a Vadgazdálkodási igazgatási szakmérnöki szak szakvezetője.

Kutatómunkáját az alföldi területek dámszarvas állományának vizsgálatával kezdi meg, doktori munkája is e témában születik. Közben szaporodásbiológiai vizsgálatokat végez Náhlik professzor vezetésével az alföldi és hegyvidéki nagyvadállományok szaporodásbiológiai jellemzőinek meghatározására, összehasonlítására. Bevont kutatóként részt vesz „A környezetkímélő erdei nagyvadgazdálkodás feltételeinek kutatása” című programban. Vizsgálja az alföldi területek dámszarvas és vaddisznó állományaiban alkalmazható korbecslési módszereket és azok gyakorlati alkalmazhatóságát. Témavezetőként a dámszarvas otthonterületének meghatározásával, az élőhely-használat és táplálkozásvizsgálat kérdéseivel foglalkozik, ebben Magyarországon elsőként alkalmaz GPS nyomkövetésre alkalmas telemetriai eszközöket dámszarvasokon. Kutatómunkáját 68 nyomtatásban megjelent publikáció, 7 könyv és könyvrészlet, 32 előadás vagy konferencia poszter mutatja be.

Több hazai szervezetben tag és visel tisztséget, többek között az MTA VEAB Vadgazdálkodási Munkabizottság titkára, az MTA Erdészeti Bizottság, Vadgazdálkodási Albizottság tagja, a Soproni Tudós Társulat Vadgazdálkodási Szakbizottságának titkára.

Eddigi kitüntetései, pályadíjai: 1996-ban az Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Diákköri Konferenciájának külön díja, 1997-ben a XXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Agrártudományi szekció III helyezése, 2003-ban a Dr. Egyed István díj, majd 2009-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem kiváló oktatója díj.

| vissza |


Név: Széplaki Hunor
erdésztechnikus

Széplaki Hunor 1964-ben Debrecenben született. Általános iskolát Békéscsabán végezte, viszont a város peremén tanyán nőtt fel. Talán innen a természet szeretete.

Szülei úgy emlékeznek vissza, hogy mindig is erdész szeretett volna lenni.

A 7. osztály elvégzése után a nyári szünidőben elszegődött Szulyovszky Laci bácsihoz a Nyíri erdészházba, hogy jobban megértse mi is az erdész hivatás. Itt aztán megfertőződött.

1979-83-ban Szegeden a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába járt és érettségizett. A 2 év gyakorlati időben, ami a technikusi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges volt, előbb a MEFAG Nagybátonyi Erdészeténél volt vágásvezető, majd Bélmegyeren a Nimród VT-nál volt hivatásos vadász ahol mentora Kovács Péter bácsi volt.

1985-ben letette a technikusi minősítőt.

1987-ben a Békéscsabai Állami Gazdaságban volt önálló egységvezető erdész. 1991-ben fakitermelő vállalkozó lett. Termelt a Pilisben, Zemplénben, a Cserhátban aztán az Alföldön a Gyulai, Szegedi, Körösvidéki Erdészeteknél.

2002. január 01 óta a DALERD ZRT Körösvidéki Erdészetének Vátyoni kerületében kerületvezetőként dolgozik a társaságért, és a magyar erdőkért.

| vissza |


Név: Szűcs Dezső
erdésztechnikus, kertészmérnök, faiskolai és szaporítóanyag termesztési szak-üzemmérnök, gazdasági ágazati szakmérnök

Szűcs Dezső 1957-ben Kiskunhalason született.

Iskolái és végzettsége:

  • Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola, Szeged (erdésztechnikus)
  • Kertészeti Egyetem, Kertészeti Főiskolai Kara, Kecskemét (kertészmérnök, faiskolai és szaporítóanyag termesztési szak-üzemmérnök)
  • Soproni Egyetem, Közgazdasági Intézet, Sopron (gazdasági ágazati szakmérnök)

Munkahelyei és beosztásai:

  • KEFAG Zrt. és jogelődjeinek 32 éve munkavállalója

Szakmai pályafutását 1978. szeptember 1-én a Kiskunsági Erdő-és Fafeldolgozó Gazdaság Kiskunhalasi Erdészeténél, mint gyakornok kezdi, majd ugyan itt kinevezése után 1981-től 1990-ig erdőművelési műszaki vezető.

1990- és 91 között 9 hónapig az Erdőgazdaság Nyárjasi Erdészeténél erdészetvezető helyettesi munkakört tölt be.

1991-ben az Erdőgazdaság megalapítja a Juniperus Parkerdészetet, melynek vezetőjéül őt nevezi ki és melynek irányítását megszakítás nélkül közel húsz éven át töretlen lelkesedéssel és szorgalommal végzi.

A társaság vállalati szakszervezeti bizottságának 1980-as évektől kezdődően elnöke.

Az Alföldi Faiskolások Egyesület egyik alapítója, 1996-2010-ig elnöke, a Magyar Szaporítóanyag Termesztők Szövetsége és Terméktanács egyik alapítója, az elnökség tagja, 2007-ben a szövetség elnöke, mind emellett aktív méhész.

Széles látókörű, aktív cselekvő, erdész, kertész, méhész, a környezetét szakmai és üzleti szemmel formáló személyiség.

| vissza |