Az egyesület működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


Erdészeti Tudományos
Intézet

TILIA Kft.

„ALFÖLDI ERDŐKÉRT EMLÉKÉREM” adományozása - 2009

Név: Bíró Imre
okleveles erdőmérnök, természetvédelmi szakmérnök

Középiskolai tanulmányait a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában végezte, ahonnan az Országos Szakmai Tanulmányi versenyen elért második helyezésével felvételi vizsga nélkül került az Erdészeti és Faipari Egyetem Mérnöki Karára.

A diploma megszerzése után a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságához került, mint erdészeti és tájvédelmi felügyelő.

1993-ban főmérnökként került a FEFAG Gúthi Erdészeti Igazgatóságához.

A Baktalórántházi erdészet igazgatói pályázatán sikeresen vett részt, melyet 1996. szeptember 1-től jelenleg is Ő irányít. Az eltelt idő alatt az erdészet cégen belüli megítélését javította, az eredmény elvárást folyamatosan teljesítette.

Szorgalma példamutató, fáradtságot nem ismerő munkabírással végzi feladatát.

Elmélyülten vizsgálja a megoldandó problémákat. Fogékony az új termékek és az új technológiák iránt, nem sajnálja kapacitásait a kísérletező útkeresésre fordítani.

Irányításával sikeres erdőfelújítások valósulnak meg az újszerű tuskózás nélküli, természet közeli eljárásokkal is.

Gazdája a kiemelkedő értéket képviselő nyírségi akác magtermő állományoknak, vegetatív akác fajtagyűjteménynek és nemesnyár anyatelepnek.

A megtermett faanyag szerteágazó hasznosítása kiterjed a hagyományos választékszerkezeten túl az újabban kifejlesztett csiszolt, szijácsmart és hengeresre mart oszlopokon át, a kandallófa hasított, bárdolt és fűrészelt szőlőkaró és egyéb fagyártmány termékek előállításáig.

Úttörő szerepet vállalt az erdei aprítéktermelés, a vágástéri apadék és a tuskóaprításos hasznosítása, logisztikája és értékesítése terén.

 

| vissza |


Név: Prof. Dr. Bondor Antal
okleveles erdőmérnök, egyetemi tanár

Prof. Dr. Bondor Antal 1932-ben született Kiskunfélegyházán, tehát mondhatjuk, hogy alföldi gyökerekkel rendelkezik. A középiskola elvégzése után a Soproni

Erdőmérnöki Főiskolára került, ahol 1953-ban szerzett diplomát.

Pályája kezdetén, mintegy 10 évig “tő” mellett dolgozott a Nagykanizsai Erdőgazdaságnál, előbb műszakivezető, majd erdészetvezető, később a Központ erdőművelési osztályvezető feladatkört töltötte be.

Ebből a munkakörből emelték ki és lett Országos Központi ember, mint az Országos Erdészeti Főigazgatóság főmérnöke.

Végzett munkája, emberi tartása miatt ismét váltani kellett és minisztériumban kapott újabb feladatot. Az akkori Mezőgazdasági Minisztérium Erdészeti Főosztályának vezetője lett.

Aztán az Élet egész más területre vezényelte.

1983-1993 között az Erdészeti Tudományos Intézetben folytatja szakmai pályáját. Előbb, mint az Intézet helyettes vezetője, később 7 évig az Intézet Főigazgatói beosztását töltötte be. Az ERTI Püspökladányi és Kecskeméti Állomásán keresztül szinte napi kapcsolatba került a síkvidéki erdőgazdálkodás gondjaival, problémáival, de természetesen részese is az itteni szakemberek sikereinek is.

Tudományos tevékenységéből és a szakmai gyakorlatából óriási szellemi tudásra tett szert. Ezért Egyetemünk felkérésére, 1991-től kezdődően a szakma újabb területén bizonyította be rendkívüli képességét, tehetségét, felkészültségét. A Soproni Egyetem Erdőművelési Tanszékének vezetője lett. Egyetemi tanérként jelenleg is aktív, jelenleg is oktat.

Kimeríthetetlen energiája, az Alföldi erdőkért való tenni akarása tette lehetővé, hogy a KEFAG megkeresésére 1993-ban elvállalja a KEFAG Rt. Igazgatóságának elnöki teendőit, amit 2009 nyaráig látott el. Szakmai tudása, az erdőkért érzett felelősége, diplomatikussága minden fórumon, szakmai és nem szakmai körökben nagy elismerést váltott ki.

Munkássága magas színvonalon ötvözi a gyakorlati, igazgatási, kutatói, oktatói tapasztalatait, a hazai erdőművelés gyakorlati fejlesztésének, kutatásának és oktatásának egyik legkiválóbb iskolateremtő egyénisége.

Bondor professzor úrra minden időben és minden pozícióban lehetett számítani és tudtuk, hogy a legjobbat akarja és mindig a maximumot nyújtja.

Az Alföldi Erdőkért Egyesületnek két cikluson át volt az Elnöke és Neki köszönhető volt, hogy egységet sikerült kovácsolni a nehezebb időben is.

 

Kedves Tóni Bácsi!

Köszönjük a MUNKÁD /csupa nagybetűvel/, köszönjük, hogy bárhova sodort a SORS, mindig lehetett RÁD számítani.

Tudjuk, hogy a végzett munkádat számos magas állami és szakmai kitüntetéssel ismerték el, amik mellett az alföldi erdészek ALFÖLDI ERDŐKÉRT EMLÉKÉREMMEL szeretnénk megköszönni, hogy segítetted, támogattad, az alföldi erdőgazdálkodást, sok esetben harcoltál az alföldi erdőkért.

 

| vissza |


Név: Prof. Dr. Faragó Sándor
okleveles erdőmérnök, egyetemi tanár

Prof. Dr. Faragó Sándor Pécsett született 1953-ban. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán 1977-ben szerezett okleveles erdőmérnöki diplomát. 1980-ban lett egyetemi tanársegéd, 1985-ben egyetemi adjunktus, 1994-ben egyetemi docens, 1999-től pedig egyetemi tanár az egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetében, illetve jogelődeiben. 2001-től az intézet igazgatója.

1994-1997 között az Erdőmérnöki Kar dékán-helyettese, 1997-2001 között pedig 2 ciklusban a Kar dékánja volt. 2002-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem általános rektor-helyettesének választották, 2002-2003-ban megbízott rektor, 2003-tól pedig az egyetem rektora.

Tudományos tevékenysége elsősorban az apróvad-gazdálkodásra, illetőleg a vadgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolatára koncentrálódik. 1983-tól egyetemi doktor, 1993-tól a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, 2007-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Eddig megközelítően 400 cikke, mintegy 30 könyve, könyvrészlete jelent meg itthon és külföldön. Szerkeszti a Magyar Vízivad Közleményeket és a Magyar Apróvad Közleményeket, tagja az Acta Silvatica et Lignaria Hungarica tudományos tanácsának, elnöke a Nimród Vadászújság szerkesztő bizottságának.

Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal ismertette tudományos munkáinak eredményeit az Alföldi Erdőkért Egyesület kutatói napjain, illetve szakbizottsági ülésein. Ezeken keresztül hathatós szakmai segítséget adott az alföldi vadgazdálkodás fejlesztéséhez.

Erdőmérnöki kari és egyetemi vezetőként mindig aktívan támogatta és támogatja jelenleg is az Alföldi Erdőkért Egyesület és jogelődjei működését, folyamatosan biztosította a kar és az egyetem szakembereinek részvételét az egyesület szakmai tevékenységében.

 

| vissza |


Név: Fazekas József
okleveles erdőmérnök, okleveles erdőmérnök-tanár

Fazekas József már kisiskolás korában eldöntötte, hogy erdésznek tanul. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában, 1984- ben szerezte meg erdészeti képesítését.

Az egyetem alatt alapos gyakorlati ismeretekre tett szert, tanulmányai finanszírozására évfolyamtársaival erdőművelő, fakitermelő vállalkozást indítottak. A vállalkozás kapcsán lakott területi, és veszélyes fa kitermelésére jogosító képesítést is szerezett.

A diploma megszerzése után 1990-től 1996-ig a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában mérnöktanárként oktatott szakirányú elméleti, és gyakorlati tárgyakat.

Több éven keresztül vezette a tanulók erdész sokoldalúsági versenyekre való felkészítését. Diákjai egyéni, és csapatversenyben is országos versenyt nyertek.

Munka mellett erdőmérnök-tanári diplomát szerezett.

Az iskolai évek alatt sem szakadt el a gyakorlattól.

1995-től tanári állását felváltotta a Délalföldi Erdészeti Rt. Szegedi erdészeténél műszaki vezetői beosztásra. Ott elsősorban az erdőművelési, és gépesítési feladatokat látott el.

2000-től az erdőgazdaság központjában dolgozik, mint termelési igazgató. Legfontosabb feladata az erdőgazdaság szakmai munkáinak irányítása, kapcsolattartás a hatóságokkal, új technológiák kialakítása, evezetése.

Munkája eredményeként költségkímélő technológiai sort alakítottak ki a mesterséges erdőfelújítások megvalósítására, valamint a hullámtéri fás aljnövényzet energetikai hasznosítására.

2003-ban Erdei érték, és kárérték szakértői képesítést szerezett. Aktívan részt vesz az AEE Műszaki szakbizottságának munkájában, valamint az OEE helyi csoportjában.

| vissza |


Név: Justin István
erdész technikus

Erdész családban nőtt fel. Édesapja példáját követte, aki Tápiószentmártonban, Szőregpusztán, Felsőpakonyban és Csévharaszton teljesített szolgálatot.

Mintegy négy évtizedes pályája során az erdészeti munkák, a szakma széles skáláját járta végig. Fizikai dolgozóként kezdte, majd levelezőn végezte el Szegeden a Kiss Ferenc Erdészeti Technikumot 1975-ben. A Nagykunsági EFAG-nál és jogutódjainál mindenkor igényes és lelkiismeretes munkát végez napjainkig.

Előbb a Mendei Erdészet Tápiószecsői Fűrésztelepén műszakvezető, majd 1977-től a Csévharaszti Erdészettel történő egyesítés után az új Monori Erdészetnél szakosított erdőművelő kerületvezető erdész. Kerületéhez Felsőpakony állami erdei tartoztak, majd Gyál, Ócsa és Üllő erdei növelték feladatát. Kerületének kiemelt fontosságú része a Fácános Üllő határában. Az Üllői árbócakác anyaállományának kiemelt kezelése, felmérése, kiértékelésében történő szerepvállalása után a szakszerű véghasználat és felújítás eredményeként ismét árbócakác állomány áll méltó utódként. Kerületében két OMMI nemes nyár fajta-összehasonlító kísérlet kivitelezésében, ápolásában és nevelővágásaiban minőségi szakmai munkát végzett.

Az alföldi erdők alig 500 mm csapadékot elérő enyhén humuszos homok talaján alapvetően szükséges a teljes talaj-előkészítés, a gépi erdősítés és az időben történő ápolások technológiai előírásainak szigorú betartatása. 1500 ha-t meghaladó erdősítéseinek túlnyomó többsége pótlást nem igényelt. Kerületének 75%-ában az erdőrészeket egy vágásfordulón át kezelte, 10%-ában már másodszor újítja fel az erdőrészeket. A Monori Erdészet lakott területek szélén igen sok elegyes KST erdősítést végez. Justin István Üllő határában mintegy 39 ha, Felsőpakony határában 23 ha ilyen elegyes - leendő parkerdőt - erdősített, ápol, gondoz ma is.

Kialakult gyakorlata a gépi erdősítés ERTI ültetővel. Homoktalajon makkvetéssel történő erdősítésben vállalt szerepet és kiváló eredményeket tud felmutatni. Költségtakarékos kivitelezés mellett a szükséges kiemelt minőségű ápolást biztosítja.

Kerülete kiemelten ki van téve a falopásnak és a szemétlerakásnak. Ezek megelőzésére sokszor szabadideje rovására is sok időt fordít. Szakmaszeretetére jellemző, hogy jelenleg is kerületében erdészházban él. Életformáját hivatásának rendeli alá.

 

| vissza |


Név: Kmetty László
erdésztechnikus

a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban 1971-ben tett erdésztechnikusi szakvizsgát.

1971 augusztusától a Gödöllői Erdő- és Vadgazdaság Gödöllői Erdészeténél dolgozott különböző kerületvezetői beosztásokban (hagyományos kerület, incsői fafeldolgozó technológus, illetve műszakvezető és vágásvezető).

1979-től dolgozik az Erdészeti Tudományos Intézet Gödöllői Kísérleti Állomásán műszaki ügyintéző-kerületvezetői munkakörben. Fő feladata az arborétummal kapcsolatos munkák irányítása, illetve az ezzel összefüggő tervek, pályázatok elkészítése, a hagyományos erdészkerület vezetése, csemetekerti munkák irányítása, a kísérleti állomás munkájával összefüggő pályázatok elkészítése. Közben több ciklusban, mint állomásigazgató-helyettes is dolgozott. Tudományos munkában először az Ökológiai Osztály keretein belül vett részt, az állomás területén található 19 mérőállomás mérési adatait gyűjtötte, értékelte. Feladatai közé tartozott a fenológiai kert, valamint a kijelölt egyedek figyelése és 15 db idős állomány 5 évenkénti felvétele.

1985-től a Nemesítési Osztályon segíti a kutatási feladatok elvégzését is. Itt főleg a Pinus nigra-val, illetve változataival, valamint a Quercus-félékkel foglalkozik. A folyamatos fenológiai megfigyelésekkel, utódvizsgálati kísérletekben a mérések elvégzésével, illetve az ökológiai állomásokon méréssel, ellenőrzéssel segíti a kutatást.

1997 júliusától kerület- (arborétum) vezetőként irányítja a Gödöllői Arborétum és a hozzá tartozó máriabesnyői csemetekert munkáit.

 

| vissza |


Név: Kovács Péter
erdésztechnikus

Szakmai pályafutását, a technikusi oklevél megszerzése után a DEFAG vésztői erdészeténél fizikai állományú dolgozóként kezdte, függetlenített szállításvezetőként.

Később áthelyezéssel, fizikai dolgozóként, megbízott szállító kerületvezetőként végezte munkáját.

1983.-tól a pósteleki kerület kerületvezető erdészeként dolgozott.

Munkája során a kerületvezetői feladatok ellátásán túl aktívan részt vett a pósteleki kerületben az ERTI szakmai vezetésével folyó kísérleti erdőfelújításokban.

Munkáját 1987-ben a szakma kiváló dolgozója címmel is elismerték.

Elődei nyomdokán a kor elvárásainak megfelelő gazdaságos, többcélú, szép erdőket nevel.

 

| vissza |


Név: Székely János
erdésztechnikus

A Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközép Iskola elvégzése után a DEFAG Gyulai Erdészeténél, mint fakitermelő szakmunkás kezdte el a munkát.

A munka mellett 1986-ban erdész technikus képesítő vizsgát tett.

1988 tavaszától a Gyulai Erdészet Törökerdei kerületében Guti János kerületvezető erdész mellett beosztott erdészként dolgozott.

1988. őszén nevezték ki a DEFAG Gyulai Erdészet Városerdei kerületébe. Kinevezése után közel 70 ha erdőtelepítését vezényelte le és a következő években is évenként 10-20 ha közötti erdőfelújítások kivitelezését végezte.

A 90-es évek elején a kerületében került bevezetésre a tuskózás nélküli makkvetés, mely technológiát a mai napig is alkalmazzák.

A 90-es évek elején tevékenyen részt vett a mályvádon zajló ökológiai vízpótlás irányításában és kivitelezésében, az azóta is működő vízpótlás működtetését koordinálja.

Magánkézben levő erdők felújításában is tevékenyen részt vesz.

Munkája mellett szakmai irányítással segíti a hozzá forduló magán erdőgazdálkodókat.

 

| vissza |


Név: Szijjártó István
erdésztechnikus

A szegedi Kiss Ferenc Erdőgazdasági és Elsődleges Faipari Szakközépiskola elvégzése után képesített erdész végzettséggel a Délalföldi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Műszaki és Fafeldolgozó Erdészetéhez került a körösladányi fakitermelő brigádba.

Munka mellett 1990-ben erdész technikus képesítő vizsgát tett.

1998.-ban nevezték ki kerületvezető erdésznek a DALERD Rt. Körösvidéki Erdészetének Körösladányi kerületébe.

A kerületének jelentős részét sziki kocsányos tölgy adja, de akad egy kevés ártéri nyaras és akácos is.

2004-től 2006 ig egy mintegy négyszáz hektáron működő vaddisznós kert létesítésén munkálkodott. A kert működtetése, irányítása ma is a munkaköréhez tartozik, melyet szívesen végez.

1988 óta tagja, 2000- 2005 között vadászmestere a Körösladányi Vadásztársaságnak.

Véleménye szerint az erdő és a vad együtt elképzelhető egységet alkot, így a gazdálkodásban is lehet együtt kezelni a két tevékenységet.

A környékbeli magánerdő tulajdonosoknak szívesen segít, ha hozzá fordulnak erdeik kezelésének kérdéseivel.

Szakmai hitvallása Wentzely Dénes gondolata, mely szerint: "Erdésznek, Vadásznak itt nincs más feladata, mint hűen szolgálni Erdőt és Vadat."

 

| vissza |


Név: Tronovics Zoltán
erdésztechnikus

a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola tanulmányainak befejezését követően 1971 szeptemberében a FEFAG Nyírbélteki erdészeténél kezdte el erdészi szakmáját, melyet csak két éves katonai szolgálata szakított meg.

A kerületvezetői állás betöltéséig az akkori hagyományok tiszteletében még göröngyös út állt előtte, hisz beosztott erdészként, majd szállítás irányítóként jó helytállásának eredményeként vágásvezető erdész lett 1981-ben.

A mélyebb szakmai ismeretek elsajátítása arra ösztökélte, hogy 1982-ben kimagasló teljesítménnyel megszerezze technikusi oklevelét. Kitartását és munkahelye iránti elkötelezettségét mi sem támasztja jobban alá, mint az, hogy az 1981-es cégen belüli erdészeti átszervezés a Nyírbátori erdészethez vezényelte.

Méltán megérdemelt és önmaga számára is kitűzött célját 1993-ban érte el, mikor kinevezték a Csere I. erdészkerületbe kerületvezetői állásba. Az akkori legnagyobb területű kerület komoly feladatokat rótt rá, melyeket szakmai kivitelezésében és emberi hozzáállásában mindig példaértékűen végzett. Az erdőfelújítások mellett több 10 hektárnyi területen volt szakmai irányítója erdőtelepítéseknek, sőt kerületében a megörökölt és újonnan felkarolt nyár fajta-összehasonlító kísérleteken túl, fenyők hálózat és termőhely tűrésére végzett kísérletekben is jeleskedett.

A Nyírlugosi erdészet 1999. január 1-i megalakulásával főerdészi munkakört kapott, ahol a tő melletti munkavégzésen túl a tapasztalaton és megismerésen alapuló szakmai kontrollal is segíti erdész kollegáit. Számára az erdész élet mélyen gyökerező hitvallás.

 

| vissza |