Az egyesület működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


Erdészeti Tudományos
Intézet

TILIA Kft.

„ALFÖLDI ERDŐKÉRT EMLÉKÉREM” adományozása - 2004

CZEGLÉDI ISTVÁN
erdőmérnök, környezet- és tájrendező mérnök

posztumusz)

A fiatalon, néhány hete elhunyt Czeglédi István az egri Dobó István Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett. Sorkatonai szolgálatának teljesítése után, 1981-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait Sopronban, az Erdőmérnöki Karon.
A Tisza ártéri erdeinek gondozása után erdőfelügyelőként folytatta az alföldi erdőkhöz mindvégig kötődő pályáját. 2001-ben nevezték ki a Debreceni Erdőfelügyelőség Szolnoki Osztályának élére. Ebben a minőségében aktívan segítette a magán erdőgazdálkodást szaktanácsadói fórumok szervezésével.
Energiájából arra is futotta, hogy oktasson a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Főiskola Mezőtúri Karán, és aktívan részt vegyen a Növényi Génbank Tanács Erdészeti Munkabizottságának munkájában is. Mint a hullámtéri erdők szakértője, részt vett a Vásárhelyi-terv kidolgozásában is. A Szolnok TV "Erdőjáró" c. műsorának gyakori szerkesztőjeként népszerűsítette az erdőt és vele együtt szakmánkat.
Nagy tudású, mégis szerény viselkedésű kolléga volt, akinek a halála sokáig fájó marad mindazoknak, akik ismerték és szerették.

| vissza |


DARÓCZI AMBRUS
okl. erdőmérnök, mérnök-tanár

Daróczi Ambrus 1925-ben, Hajdúnánáson született. Általános és középiskolai tanulmányait Hajdúnánáson végezte, egyetemi tanulmányait pedig Sopronban, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Erdőmérnöki Karán, 1946-ban fejezte be. Végzettségei:

  • okleveles erdőmérnök
  • erdészetvezetői oklevél (Országos Erdészeti Főigazgatóság,Budapest, 1965.)
  • mérnök-tanári oklevél (Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézet Gödöllő, 1976/78)
  • oklevél (Marxista-Leninista Esti Egyetem, Szeged, 1980/82)

Munkahelyei:

  • mérnök-tanár (Erdészeti Technikum, Debrecen 1952-1955)
  • mérnök tanár (Erdészeti Technikum, Szeged 1955-1958)
  • mérnök-tanár és nevelő tanár (Erdészeti Szakiskola Ásotthalom 1958-1966)
  • igazgató (Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézet Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta 1966-1969)
  • erdészetvezető (Délalföldi Állami Erdőgazdaság, ásotthalmi Erdészete 1969-1971)
  • mérnök-tanár, kollégiumvezető (Erdészeti Szakiskola Ásotthalom 1971-1985)
  • nyugdíjazás (1985)
  • kollégiumi nevelőtanár (1985-1995)

Kitüntetései:

  • KISZ Érdemérem, 1959
  • Honvédelmi Érdemérem, 1961
  • KISZ Érdemérem, 1963
  • Erdészet Kiváló Dolgozója, 1963
  • Honvédelmi Érdemérem, 1966
  • Árvízvédelmi Érdemérem, 1971
  • Honvédelmi Érdemérem, 1971
  • Pedagógus Szolgálati Emlékérem, 1985
  • Önkormányzati Emlékplakett, 2004

Munkáját pontosan, lelkiismeretesen végezte. 70 éves koráig az ásotthalmi Erdészeti Szakiskola aktív pedagógusaként dolgozott. Oktató-nevelő munkája eredményeképpen több száz erdőművelő-fakitermelő szakmunkás végzi ma is becsülettel munkáját.
80. születésnapjához közeledve köszöni meg munkáját a Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium vezetősége és javasolja az Alföldi Erdőkért Emlékérem kitűntetésre.

| vissza |


GÉBER MIKLÓS
erdőművelési és vadgazdálkodási ágazatvezető
(posztumusz)

Az 1965-ben született Géber Miklós 18 évesen, 1983-ban létesített munkaviszonyt a NYÍRERDŐ RT Gúthi Erdészeténél. Egész életében a Nyírerdő Rt-nél dolgozott.
Kezdetben mint megbízott, majd kinevezett fagyártmány üzem vezető volt. Kitartását és motivációját jelzi, hogy munkája mellett 1985-ben erdőgazdálkodási technikusi képesítést szerzett.
1989. októberétől kerületvezető erdészként 800 ha-os erdőterület irányítását látta el. 2001. november 30-tól pedig erdőművelési, majd közel egy év múlva már erdőművelési és vadgazdálkodási ágazatvezetővé nevezték ki. Feladatkörét nagy precizitással és odaadással látta el. Feladatait mindenkor a szakmai munka szellemében, magas szintű felkészültséggel, a Gúthi Erdészet érdekeinek hasznára igyekezett ellátni.
Ezért 2000-ben beiratkozott a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági Kara Vadgazda Mérnöki Szakára, ahol 2004-ben vadgazda mérnöki diplomát szerzett.
Géber Miklós szakmai munkája mindenki számára példaértékű és iránymutató lehet. Megromlott egészségére való tekintet nélkül életének utolsó napjaiban is aktívan részt vett a Gúthi Erdészet szakmai irányításában. Munkáját rendkívül lelkiismeretesen végezte, munkaidőn túl is ugyanolyan lendülettel dolgozott, mint egyébként. Nagy teherbírású, megbízható, pontos munkaerő volt.
Közvetlen, emberséges magatartása mind munkatársai, mind ismerősei körében bizalmat, elismerést, szeretetet váltott ki. Széleskörű érdeklődését élete végéig megtartotta. Életét a munka mellett családja teljesítette ki, akik mindvégig támogatták szakmai tevékenységét.
2004. október 23-án bekövetkezett halálával nagy űrt hagyott hátra a Nyírerdő Rt. kollektívájában.

| vissza |


MAKRA JÓZSEF
kerületvezető erdész

Makra József 1944. 08. 25-én született Tápén. Az erdészeti technikumot Szegeden végezte. A kötelező előgyakorlatot a Tisza-Maros háromszögben töltötte le.
Szakmai pályafutása 1963. augusztus 1-én a Nagykőrösi Állami Gazdaságban, beosztott erdészként kezdődőtt.
1964 áprilisától a Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság, Ásotthalmi Erdészetéhez került beosztott erdész munkakörbe. 1964 őszétől 2 év katonai szolgálat következett, majd 1966 december 1–től az Ásotthalmi Erdészet Dugonics kerületében, már mint kerületvezető erdész dolgozik, megszakítás nélkül a mai napig. A kerület 1005 ha kiterjedésű.
1975-ig hagyományos kerületvezetői munkát végzett, azaz a homoki erdők létrehozásában, művelésében és nevelésében munkálkodott.
A munkája során a következő elismerésekben részesült: Üzem kiváló dolgozója, és 2 alkalommal Gazdaság kiváló dolgozója.
Nem csak az általa létrehozott erdőkre büszke, hanem családjára és különösen három unokájára!

| vissza |


MIHÁLYI FERENC
kerületvezető erdész

Mihályi Ferenc 1964-ben, Budapesten született. 1982-ben végzett az egri Dobó István Erdészeti Szakközépiskolában. A gyakorlati munka és katonai szolgálat végzése közben 1984-ben szerezte meg a technikusi oklevelét. 1982-től beosztott erdészként dolgozott a jászberényi Zagyvamenti MgTsz-nél, majd 1985-től (jelenleg is) a Nefag Rt. Monori Erdészetének dolgozója.
1985-től beosztott erdész, 1987-től vágásvezető erdész, 1991-től pedig kerületvezető erdészként dolgozik a Tápiószecső-tápiósági kerületben. Munkáját alaposság, magas szakmai felkészültség és megbízhatóság jellemzi.
A gyengén humuszos homok talajokon létszükséglet a szigorú minőségi követelmények teljesítése a teljes talaj-előkészítésnél és erdősítésnél, valamint az ápolások és a nevelővágások végrehajtásánál. Példaértékű, ahogyan Mihályi Ferenc a munkákat irányítja és ellenőrzi.

| vissza |


PUTNOKI BÁLINT
kerületvezető erdész

Putnoki Bálint Gyoma városában, 1942. október 24.-én született- Jelenleg a DALERD RT Körösvidéki Erdészetének vésztői kerületében dolgozik, mint kerületvezető erdész.
Az egyéves erdészgyakornoki munkát az 1957/58. években a Gyomai csemetekertben, a Vátyoni erdészkerületben valamint a Fáspusztai erdészkerületben töltötte.
Technikusi oklevelét a Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban szerezte meg, Munkáját 1962. július 9.-én kezdte meg beosztott erdészként a Vésztői Erdészetnél, ahol a vésztői majd a várhelyi kerület vezetője volt. 1969.-ben megbízták az üzemen kívüli fásítások irányításával. Első munkája a 20 ha-os, volt vésztői csemetekertet erdősítése a helyi Mg. Tsz. részére. A környező településeken Dévaványa, Szeghalom, Körösújfalu térségben végzett erdősítési munkákat.
1970–1984-ig a Vésztői Erdészetnél elsősorban fahasználati műszaki vezetőként dolgozott, de közben az erdőfelújításokat is irányította.
Ebben az időszakban, mint a Vésztői Vadásztársaság elnöke javasolta a zárvány mezőgazdasági területek erdősítését. Ezzel újabb 20 hektárral nőtt Vésztő határának erdősültsége.
A Gyulai Műszaki és Fafeldolgozó Erdészet, és a Vésztöi Erdészet összevonása után 1984. február 1-től kinevezték a vésztői erdészkerület vezetőjévé. A kerületben, az adott időszakban Vésztő-Szeghalom községhatárban 97,0 ha erdőtelepítésre és 21,3 ha erdőfelújítást pótló telepítésre került sor. A felújítási kötelezettségben lemaradások a kerületben nem fordultak elő, a munkák végzése folyamatos volt.

| vissza |


SZABÓ BÉLA
erdészeti igazgató

Szabó Béla erdész pályafutása már születésekor eldőlt, hisz édesapja is erdész volt, aki a fiát a fa és az erdő szeretetére tanította, oktatta. A szülői házból elindulva nem is lehetett más életcélja, mint az, hogy Ő is erdész lehessen.
1961 januárjától erdész gyakornok a Püspökladányi Erdészetnél. 1962-ben kezdte meg a középiskolai tanulmányait a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban. 1966-ban erdésztechnikusi oklevelet szerzett, és az ERTI Tiszántúli Kísérleti Állomásán, Püspökladányban kezdett dolgozni
1969-ben áthelyezték a Hajdúsági Állami Erdőgazdaság Halápi Erdészetéhez, kerületvezetői munkakörbe. A közel két évtizedes kerületvezetői állásban az erdész szakma minden fogását, fortélyát megtanulta. A magas színvonalon művelt szakmai munka eredményeként 1982. májusától fahasználati műszaki vezetővé nevezték ki.
Szakmai munkájának újabb elismerését jelentette, amikor 1997. november 1-én a NYÍRERDŐ RT Halápi Erdészetének igazgatójává nevezték ki.
Szabó Béla már több, mint negyven éve a NYÍRERDŐ RT - illetve jogelődjei - megbecsült vezetője, amit egyrészről magas színvonalú, eredményes szakmai munkájával, másrészt emberi tulajdonságaival vívott ki magának. Valamennyi beosztásában döntései megalapozottak, megfontoltak voltak és mindig például szolgáltak a vele együtt dolgozóknak. Szakmai területen megszerzett tapasztalatait és vezetői rátermettségét kitűnően alkalmazza az erdészet irányításában.
Irányítása alatt az erdészet kiemelkedő eredményeket ér el évről évre, amellyel öregbíti a NYÍRERDŐ R.T. hírnevét, mind szűkebb régiónkban, mind az erdész szakmánkban egyaránt.

| vissza |


SZALAI ISTVÁN
kerületvezető erdész

Az 1946-ban, Kiskunhalason született Szalai István 1961. március 1-én lépett munkába. Az azóta eltelt több mint 42 évet végig a KEFAG R.T. és jogelődje szolgálatában töltötte. Rövid dunavecsei kitérővel mindvégig a Kiskunhalasi Erdészet Balotaszállási kerületében dolgozott.
Először még csak beosztott erdész volt, majd 1967. február 15-től átvette a kerület irányítását.
A közel ezer hektáros kerület erdőtervi előírásaiból adódó évi erdőgazdálkodási feladatok mellett, 26 hektáros csemetekertet is kezel, amely vállalati szinten kiemelt jelentőségű.
A kert évente 8-10 hektár termelés alá vont területén mintegy 4 millió fenyő-, 1 millió szürkenyár és fél millió akác csemetét termel meg. Szakmai hozzáértését bizonyítja, hogy évek óta ebből a csemetekertből kerül ki a KEFAG R.T. legkiválóbb szaporítóanyaga.
A háromszoros Kiváló Dolgozó kitüntetéssel elismert, a szakmai követelményeket mindenkor a legmesszebbmenőkig biztosító kerületvezetőt a KEFAG R.T. javasolta az Alföldi Erdőkért Emlékéremmel tört

| vissza |


TÓTH ANTAL
kerületvezető erdész

A bugaci Nagyerdő kerületvezető erdésze, Tóth Antal 1946-ban Nagybán-hegyesen született.
Az alföldi erdőkkel való kapcsolata igen régi, már 1960. óta dolgozik a Bugaci Erdészetnél. Eleinte mint időszaki, majd 1962-től állandó dolgozóként, fizikai munkakörben állt alkalmazásban. A munka mellett mindig képezte magát. Előbb 1966-ban erdészeti szakmunkás vizsgát tett, majd a sorkatonai szolgálat, és a családalapítás után a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett, és erdőgazdálkodási technikusi oklevelet szerzett. Ismereteit vágásvezető erdészként, helyettesítő kerületvezetőként hasznosította, de bármilyen munkát bíztak rá, megállta a helyét.
A Nagybugaci erdő kerületvezetőjének 1982. augusztus 1-én nevezték ki. A korábban három kerületre osztott, több mint 1600 ha nagyságú területet jól ismerte, hiszen az onnan nyugdíjba vonuló erdész kollégák mellett gyakorno-koskodott, szerzett tapasztalatot.
Kerületvezetői munkáját nagy szakmaszeretettel és precízitással végzi a mai napig is. A nagybugaci erdőtestben hosszú időn keresztül nagymérvű fahasz-nálati tevékenység és erdőművelés munka folyt, amit az ott állomásozó, gyakor-latozó szovjet hadsereg jelenléte nehezített. A védett területen lévő erdőtömbben a gazdasági és természetvédelmi elvárásoknak való megfelelés sokszor nehezen összeegyeztethető feladatát sikeresen oldotta meg, jó kapcsolatot épített ki a természetvédelem helyi képviselőjével.
A kollégái között nagyra becsült Tóth Antal elhivatott, lelkiismeretes munkáját munkahelyi vezetői mindig nagyra értékelték, így igazgatói dícséretben is részesült.

| vissza |


Dr. TRASER GYÖRGY
erdőmérnök, egyetemi docens

Traser György Szegeden született, 1949. szeptember 20-án. Általános és középiskolai tanulmányait Szegeden végezte. Érettségi után egy évet az Új-Szegedi Erdészet Maros-parti Csemetekertjében dolgozott, 1 éves katonai szolgálat után 1970-1975-ig a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán tanult.
Az erdőmérnöki diplomával a Szegedi Erdőrendezőségen üzemtervezői, majd ugyanitt 1977-től természetvédelmi területkezelői munkakörben dolgozott.
1979-től az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdővédelemtani Tanszékén tudományos munkatárs, 1993-tól egyetemi docens. Az erdőmérnökképzésben tanította az erdészeti rovartant, most oktatott tantárgyai a környezetvédelmi- és a természetvédelmi szakon az általános állattan és az állatrendszertan, az állatökológia és a gerinctelen állatfajok védelme, valamint a „speciális rovartan”.
Természettudományos érdeklődése középiskolás kora óta a madártan, kapcsolata a „Beretzk Péterről elnevezett” Szegedi Madártani és Természetvédelmi Szakkörrel ma sem szakadt meg. Sopronba visszakerülve 1979-ben, az erdővédelemtan akkori professzorának – Dr. Igmándy Zoltánnak – ajánlására az ugróvillás rovarokkal kezdett foglalkozni. 1986-ban: „Az erdészeti gyakorlatban alkalmazott legfontosabb talajinszekticidek hatása a talajlakó ugróvillásokra (Insecta: Collembola)” című dolgozatával kandidátusi fokozatot szerzett. Jelenlegi kutatási témái változatlanul az ugróvillásokhoz kötődnek. Faunisztikai, rendszertani vizsgálatai nyomán hazánk területéről hét, a Kaukázusból pedig egy, a tudományra új Collembola fajt írt le. Megjelent és közlésre elfogadott publikációinak száma 66.
A napjainkban elterjedt „Ki Kicsoda” kiadványok szokása szerint megengedett, hogy a szakmai életrajzot egy kis személyes vonatkozás zárjon: nevezett legkedvesebb olvasmányai közé Tömörkény István és különösen Móra Ferenc elbeszélései tartoznak. E két szegedi írónál szebben, nagyobb szeretettel talán senki sem írt a hajdani tanyavilágról, az ott élőkről, akik olyan szegények, hogy bennük „csak az ér valamit, hogy tudnak magukról szebbeket álmodni és tudnak könnyeket teremni”.

| vissza |