Az egyesület működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


Erdészeti Tudományos
Intézet

TILIA Kft.

„ALFÖLDI ERDŐKÉRT EMLÉKÉREM” adományozása - 2013

Név: Prof. Dr. Mátyás Csaba
okleveles erdőmérnök, egyetemi tanár

Mátyás Csaba 1943-ban Marosvásárhelyen született.

  • Erdőmérnöki diplomáját 1967-ben a Drezdai Műszaki Egyetemen szerezte.
  • 1968-1987 között az ERTI kutatója.
  • 1987-től a NymE Erdőmérnöki Kara egyetemi tanára, 2008-ig az általa alapított Környezet- és Földtudományi Intézet igazgatója.
  • 2004-ben az MTA tagjává választották meg.
  • Tudományos munkásságát az erdészeti szaporítóanyag-termelés és az alkalmazkodást segítő erdőművelés kidolgozásának szentelte. Több termesztett erdeifenyő fajta nemesítője. Az erdőrezervátumok rendszerének megszervezője. Döntő szerepe volt az Európai Erdészeti Genetikai Erőforrások Hálózatának létrehozásában (EUFORGEN), ennek keretében a hazai génrezervátumok kialakításában is. A klímaváltozásra való felkészüléssel összefüggésben a genetikailag meghatározott klímatolerancia és a „síkvidéki szárazsági határ” koncepcióját számos európai és amerikai kutatóhelyen alkalmazzák.
  • 2008-ban, a NASA-val egy központot hozott létre, amely a DK-európai síkvidékeket fenyegető klímaváltozásra felkészülés nemzetközi támogatását tűzte ki célul. Több országos és nemzetközi projektet vezetett, jelenleg az „Agrárklíma: klímaváltozás és az alkalmazkodás lehetőségei az erdészeti és agrárszektorban” c. projekt szakmai vezetője. Az MTA Erdészeti Bizottságában, elnökségéhez fűződik a Nemzeti Erdőprogram (2002) és új erdőgazdasági tájhatárok kidolgozásának kezdeményezése. Nemzetközi kutatás-koordináló tevékenysége is jelentős.
  • 15 külföldön és hazánkban megjelent könyv, 40 könyvfejezet és 250 tudományos cikk szerzője. Társadalmi tevékenysége is elsősorban a klímaváltozás síkvidéki erdőkre gyakorolt hatásainak ismertetésére irányul. Erről az elmúlt 5 évben több mint 70 előadást tartott, több mint 100 tudományos-népszerűsítő cikke jelent meg. „Erdők nagy képeskönyve” című, ifjúságnak irt nagysikerű könyve (1986) nívódíjat nyert.

| vissza |


Név: Sári Zsolt László
okleveles erdőmérnök, Kereskedelmi és Marketing Iroda vezető

  • Sári Zsolt László 1956. november 7.-én született Debrecenben, ahol 1975-ben érettségizett a Tóth Árpád Gimnáziumban. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki karára még ez évben felvételt nyert. Erdőmérnöki oklevelet 1980. június 27.-én szerzett, jó minősítéssel.
  • Nyelvismeretét folyamatosan fejlesztette: 1992-ben német nyelvből sikeres nyelvvizsgát tett a Goethe Intézet bizottsága előtt, melyet középfokú „C” minősítéssel honosított. 2001-ben angolnyelvből alapfokú „C” típusú nyelvvizsgát tett. 2005-ben német nyelvből megszerezte a felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgát.
  • Szakmai egyesületi tagsága az OEE Nyíregyházi helyicsoportjához köti. Részt vesz, a FAGOSZ, az OEE és az AEE Kereskedelmi Szakbizottságainak munkájában, a Nyírerdő Zrt. képviseletében.
  • Már hallgatóként is törekedett arra, hogy minél szélesebb körben szakmai és életviteli tapasztalatokat szerezzen, így 1977-ben, Örményországban, 1978-ban, az NDK-ban töltötte a nyári gyakorlatot. 1980. augusztus 1.-én gyakornokként a Guthi Erdészethez került, ahol később műszaki vezetőként dolgozott. Munkája mellett 1982-1983. tanévben a Magyar Kereskedelmi Kamara Külkereskedelmi Tanfolyamát is elvégezte. 1984-ben a FEFAG Központ Közgazdasági Osztályára helyezték át üzemgazdász munkakörbe. 1986. - 1989. között a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztályán nyert el erdészeti és természetvédelmi felügyelői munkakört. Itt a nem állami szektor gazdálkodási problémáit is megismerhette, sőt országos kitekintésre is lehetősége nyílt. 1989 őszén ismét termelés közelbe került, amikor elfogadta - az akkor újdonságnak számító - svájci-magyar vegyes vállalat az INTERSPAN Kft. üzletkötő-márkaképviselő munkakörét. 1990 őszétől Szabolcs – Szatmár – Bereg Megye második vegyes vállalatánál az osztrák-magyar tulajdonú BAKTAFA Kft.-nél termelési igazgatói munkakört lát el. A tulajdonos javaslatára az ausztriai Kuchlban az Osztrák Fűrészipari Egyesület Fagazdasági Műszaki Főiskoláján osztrák fakereskedelmi szabályok, faanyagmérés és minősítés témakörökben továbbképzésen vett részt és sikeres vizsgát tett, egyedüli magyarként német szakmai nyelven. Az „Osztrák Fakereskedelmi Szabályok” című szakkönyvet Dr. Zombori Istvánnal közösen magyarra fordították, melyet a FAGOSZ 1999-ben kiadott. 1993-tól a Kereskedelmi és Marketing Irodavezetői munkakört látta el a NYÍRERDŐ Rt. központjában, ahol korábban szerzett kereskedelmi és nyelvi ismereteit jól tudta hasznosítani. Kereskedelmi vezetői munkája során a németnyelvű üzleti tárgyalások, partneri látogatások alkalmával sikeresen épített partneri kapcsolatok a mai napig fennállnak. A kapcsolattartó és kereskedelmi munkája eredményét jelzi, hogy a társaság export árbevétele az 1993.-óta eltelt időszakban folyamatosan növekedett.
  • Kezdeményezte – Magyarországon elsőként - az FSC tanúsítás megszerzését, melynek birtokában egyes akác fafajú termékek piacvezető pozícióba kerülhettek. A kereskedelmi irodához beérkezett vevői igények alapján folyamatosan részt vett a termékfejlesztésben és az ahhoz kapcsolódó műszaki fejlesztésekben, beruházási kezdeményezésekben.
  • Az akác fafaj tartósságának és ebből következő környezet kímélő tulajdonságának elismertetése a Nyugat-Európai vevőkörben lehetővé tette a vékony akác választékok egyre növekvő mennyiségű exportját. Ez a választék csoport a hazai mélyművelésű bányák megszűnése után alternatíva nélkülinek tűnt, de a vevők igénylik ma már a hagyományos mezőgazdasági célú hasznosítás mellett lavina-fogó, vízmosás-kötő létesítményekhez, partvédelmi és egyéb vízépítési valamint hobbi kertészeti célú felhasználási területeken is.
  • Fagyártmány termelésüket ebbe az irányba bővítette, elkészítette ezen új típusú termékek műszaki leírását, összefoglalta minőségi jellemzőit, meghatározta köbözési – elszámolási módszerüket. A termelékenység növekedését H-600 kérgező gépek, KSP-300 tűzifa daraboló – hasító gépek beszerzése, a Nyírbátori Fafeldolgozó Üzem továbbfeldolgozó csarnokának technológiai korszerűsítése, Logisztikai Központok fejlesztése, stratégiai géppark kialakítása segítették. Ebben az időszakban a NYÍRERDŐ Zrt. jelentős üzleti sikereket ért el hazai és külföldi partnerei segítségével is a francia szőlőrekonstrukcióban, a BENELUX és Skandináv államokbeli vízépítési, autópálya és hobbikert építési projektekben.
  • 2004. – 2012. közötti időszakban a NYÍRERDŐ Zrt. központjában előbb Termelési majd Erdőgazdálkodási osztályvezetői munkakört látott el. Továbbra is a megtermett fatömeg okszerű hasznosítását, legnagyobb érték kihozatalt biztosító megmunkálását elősegítő műszaki megoldások kialakításán munkálkodott. Irányította az akác fafaj nemesítésében Európában egyedülálló túlnyomásos gőzölő berendezés létesítését a Soproni Egyetem közreműködésével.
  • A Magyarországon is egyre népszerűbbé váló biomassza hasznosítás területén úttörőként végrehajtott korszerű, nagyteljesítményű, mobil apríték előállító és szállító kapacitás beszerzését és beüzemelését bonyolította. A biomassza hasznosítás céljából általa vásárlásra javasolt egyik mobil aprítógép a vágástéri apadék aprítását, a másik a kiemelt tuskó aprítását oldotta meg üzemi méretekben. Részt vett az ófehértói fagyártmánytermelő csarnok technológiájának kiválasztásában.
  • 2012. őszétől ismét a kereskedelmi és marketing irodát vezeti.
  • Értékteremtő, termelés centrikus szemléletében kifejezésre kerül az Alföldi Erdőgazdálkodásban rejlő intenzív fatermesztési lehetőség, a gyorsan növő fafajok nyújtotta gazdasági potenciál kihasználása, a többcélúan hasznosítható akác fafaj elfogadtatása, hasznosítása.
  • Mottó: ismeretek, tapasztalatok szerzése minél szélesebb körből, külföldről is, - / - a megszerzett ismeretek alapján termék és technológiai fejlesztési javaslatok, illetve fejlesztések a rendelkezésre álló források mértékéig, a fatermés teljes körű (hulladékmentes) hasznosítását megcélozva.

| vissza |


Név: Fekete György Béla
okleveles erdőmérnök, erdészeti igazgató

Fekete György Béla 1953. április 16-án született Bácsalmáson.

  • A természet nagyfokú szeretete és az általa mélyen tisztelt biológia tanára ösztönzésére jutott el Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára, ahol 1977-ben erdőmérnöki diplomát szerzett.
  • A végzést követően a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Guth-i Erdészetéhez nyert felvételt, mint gépesítési műszaki vezető. Már az első napokban nagy kihívásnak kellett eleget tennie, hiszen ekkor rendezték meg Guth-on az Országos Erdészeti Vándorgyűlést. Csak néhány nap állt rendelkezésükre, hogy az Európában először bemutatkozó TIMBERJACK döntő rakásoló gépsort termelés közben bemutassák. Későbbiekben feladata volt a gépsor technológiájának kidolgozása, működtetése és a költségek racionalizálása alföldi viszonyok között, valamint a már akkor sikeresen alkalmazott hosszúfás fakitermelési rendszerhez kapcsolása. Fahasználati műszaki vezetőként tovább tökéletesítette a rendszert, új, korszerű darus szállító járműveket is beállítva. Irányítása mellett a Gúth-i Erdészet sikeresen vett részt az akkor kiemelten kezelt bányászati programokban a sajátos, egyedi technológiájuknak is köszönhetően. Fahasználati ágazatvezetői kinevezése együtt járt a fagyártmány üzem felügyeletével is. A térség meghatározó keménylomb feldolgozójaként irányítása mellett többek között létrehoztak egy hordóüzemet is. A leghíresebb francia konyakok érlelődtek az alföldi tölgyesek dongáiból készült hordókban. Közben, 1982-ban az Erdészeti és Faipari Egyetemen „erdészeti technológus” szakmérnöki diplomát szerzett.
  • 1986-ban igazgatói kinevezést kapott a Hajdúhadházi Erdészethez. Itt a megfelelő és szükségszerű személycseréknek köszönhetően egy olyan kollektívát alakított ki, amely mindig akkor volt a legsikeresebb, amikor új és sokszor váratlan kihívásoknak kellett megfelelni. Ilyen volt pl. a fagyártmány termelés profilváltása exportorientált termelésre.
  • Úttörő szerepet vállalt a fűrészelt és hasított akác szőlőkaró francia piacra juttatásában. Sikereit mutatja, hogy faipari vállalkozásokat integrálva az erdészet 2005-ben már 104 kamiont exportált. A „nyírség aranya”-ból, az akácból az export árúalaphoz három megyéből vásárolt fel választékokat, illetve lábon erdőt, amelynek mennyisége sokszor az éves fakitermelési tervük felét is meghaladta. Az általa irányított egység a rendszerváltás időszakában meghatározó piaci és szakmai műhellyé tudott válni a térség négy erdőgazdálkodó egysége között. A Hajdúhadházi Erdészetnél eltöltött 20 évet a stabil, egyre javuló mutatójú gazdálkodás jellemezte.
  • Az elért és elismert eredményeknek köszönhetően sikeresen pályázott 2006-ban a műszaki vezérigazgató helyettesi munkakörre, melyet 2010. augusztus 2-ig töltött be.
  • Ebben az időszakban többek között:
  • -    részt vett az Országos Erdőtelepítési Programokban, Előkészítette, majd szakmailag felügyelt több mint 500 ha erdőtelepítést,
    -    több száz hektár természeti kárt szenvedett erdőterület sikeres felszámolását irányította,
    -    az alföldi kocsányos tölgy erdőállományok természetes úton történő felújításának kísérleti programját segítette,
    -    az Erdészeti Tudományos Intézet fajtanemesítési kísérletét támogatta a Hajdúhadházi és Debreceni Erdészetnél,
    -    az észak-alföld természeti és erdőgazdálkodási értékeit bemutató szakkönyvek életre hívását segítette, megalkotásukhoz szakmai segítséget nyújtott,
    -    szakmailag koordinálta évente több száz fő közmunkaprogramba történő foglalkoztatását és a programok sikeres végrehajtását,
    -    szervezte, felügyelte a Nyírerdő Zrt-n belüli fafeldolgozás logisztikai rendszerének nagyarányú fejlesztését,
    -    elősegítette az erdei iskolák megépítését, részt vett a foglalkozások megindításának szakmai előkészítésében,
    -    szervezte a továbbképzést szolgáló „Nyírerdő Akadémiát”,
    -    Alföldi Erdők és más szervezetek szakmai rendezvényén rendszeresen és aktívan részt vett.
  • 2010. augusztus 2-vel áthelyezik erdészeti igazgatói munkakörbe a Debreceni Erdészethez. Itteni tevékenységét az erdővagyon tartamos kezelése, védelme, gyarapítása és a fenntartható fejlődés biztosítása jellemzi. Különös figyelmet fordít a védett és NATURA 2000-es területeken lévő erdőkkel kapcsolatos kezelési feladatok ellátására, illetve a vadállomány és az erdő biológiai egyensúlyának fenntartására, javítására.
  • Aktív szerepet vállal a táj- és vidékfejlesztésben, a környezetvédelemben és a környezettudatos magatartásra nevelésben. Kezdeményezi és segíti a közjóléti beruházások megvalósítását (Tájház, kilátók felújítása, illetve új megépítése, szabadtéri pihenőhelyek megépítése).

| vissza |


Név: Luzsi József
erdésztechnikus, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) elnöke

Luzsi József 1959.09.16-án született Szolnokon.

  • 1978-ban végzett az egri Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskolában, majd 1980-ban erdőgazdálkodási-, szaktechnikusi képesítést, kitűnő bizonyítványt szerzett.
  • 1978-tól a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál helyezkedett el. Először gépi irányítóként, majd az ÖSA fakitermelő gépsor vezetője volt. Akkoriban ez egy rendkívül új és magyar előzmény nélküli technika bevezetését és gazdaságos üzemeltetését jelentette. Az általa irányított gépsor hatékonysági mutatói jobbak voltak a Svédországban mérteknél.
  • Ezt követően - a katonai szolgálat letöltése után – Jászberényben volt kerületvezető erdész, majd bekerült az Erdőgazdaság központjába, ahol a szolnoki kerület főerdésze lett. Itt tanulta meg az ártéri erdőgazdálkodás minden elemét. Részt vett az erdőgazdaság vállalkozói átszervezésében, technológiai, szerkezeti átalakításában. Az általa bevezetett új nyárklónok, a nagyterületű erdőtelepítések, a kiváló minőségű, tartamosan kezelt erdők dicsérik ma is munkáját. Később megbízott fahasználati műszaki vezető lett. Ekkor egész Szolnok megye 32 ezer hektár erdejének fahasználati munkáit irányította. Ez évente mintegy 25 ezer m3-es fakitermelési volument jelentett. Ennek irányítása, a kitermelt faanyag értékesítése, több ezer m3-nyi kiegészítő tétel felvásárlása is munkakörébe tartozott.
  • 1995-től a magánszférában dolgozik, az alábbi szervezetekben és beosztásban. Megalapította az Ártéri Erdőbirtokossági Társulatot, amelynek tulajdonosa és elnöke, ahol kárpótolt és nevesített erdőterületek kerültek az EBT gazdálkodása alá. Jelenleg az általuk, az erdészeti integráció keretében birtokolt és szakirányított erdők területe meghaladja a 4000 hektárt.
  • Emellett 1998-től az EXTENZ Kft. ügyvezető igazgatója, tulajdonosa. A cég főprofilja faanyag- és fűrészáru kereskedelem. Mezőgazdasági területeken nagyterületű erdősítések kivitelezésével foglalkozik. Az összes erdőfelújítás és erdőtelepítés területe a közvetlen kivitelezésben eléri a 100 hektárt, a szakirányított területeken további 300-350 ha/év. Ezeknek jelentős része természet közeli, őshonos fafajból álló erdő, amelyek a természetvédelmi elvárásoknak megfelelően a közcélok és az utókor számára hoztak létre. A mindig szakszerűen és a törvényi keretek betartásával létrehozott erdők minősége erdőgazdálkodói munkáját minősíti.
  • Az Agrotelek Kft. keretében, mint tulajdonos, mezőgazdasági tevékenységet is folytat, ami főként a hagyományos szántóföldi növények (búza, árpa, napraforgó, kukorica) termesztésére és az állattenyésztésre (genetikailag egyedi húsmarha tartása) terjed ki.
    Külföldi export-import partnerei erdélyi, szlovák, olasz cégek. A jövőben saját és érdekeltségébe tartozó vállalkozásaiból egy összevont, tőkeerős gazdasági társaság létrehozását tervezi.
  • Rendszeresen közreműködik ártéri fatermesztési kísérletekben. Részt vett a magánerdő gazdálkodás alapjainak lerakásában, kidolgozásában, jelenleg pedig folyamatos továbbfejlesztésében. Szakmai bemutatókat szervez és támogat magánerdő gazdálkodóknak. 2000. óta erdészeti integrátor. 2007-től szaktanácsadási végpont, 2008-tól erdészeti üzemvezetési központ, erdészeti szakirányító.
  • 2001-től a MEGOSZ elnökségi tagja, 2003-tól a MEGOSZ elnöke. A Szövetség elnökségének eddig eltelt időszaka alatt töretlenül fejlődött. Taglétszáma megduplázódott, érdekérvényesítő ereje, nemzetközi és hazai ismertsége és elismertsége ugrásszerűen megnőtt, a magyar magánerdő-gazdálkodás meghatározó szervezetévé vált.
  • Tagja továbbá az Országos Erdészeti Egyesületnek, az Agrárgazdasági Tanácsnak, ÚMVP Monitoring Bizottságának, az Erdő Tanácsnak és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, ahol az országos Erdő- és Vadgazdálkodási Osztály vezetője.
    Kitüntetései:
    -    2006. Pro Silva Hungariae díj;
    -    2008. Rimler Pál emlékérem
    -    2012. Magyar Érdemrend Lovagkeresztje
  • Szakmai ars poeticája: mindent megtenni azért, hogy a magán erdőgazdálkodás érdemes és elismert része legyen a magyar mezőgazdaságnak.

| vissza |