Az egyesület működését a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja.


Erdészeti Tudományos
Intézet

TILIA Kft.

„ALFÖLDI ERDŐKÉRT EMLÉKÉREM” adományozása - 2018

Név: Almási István

Almási István 1962. március 3-án, Kecskeméten született. Annak ellenére, hogy szülei a vendéglátó iparban dolgoztak fokozott biológiai érdeklődése őt az erdészeti pályára sodorta. Kötődése az alföldi tájhoz egész eddigi szakmai pályafutását végig kísérte.Felsőfokú tanulmányait a kecskeméti Katona József gimnáziumban kezdte ahol 1980-ban érettségizett. Erdészeti szakmai tanulmányainak megkezdése előtt 1982-ben síknyomó gépmesteri képesítést szerzett a kecskeméti 607.sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben, majd ezt követően sikeres egyetemi felvétele után Sopronban az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán folytatta tanulmányait, ahol 1988-ban diplomázott erdőmérnökként. Tovább képezvén magát 1993-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnöki másod diplomát szerzett.
Első és egyetlen munkahelye a KEFAG Zrt. és jogelődje, ahol kereken 30 évvel ezelőtt, 1988. augusztus 29-én kötött munkaszerződést. A Kerekegyházi Erdészetnél fél éves gyakornoki munkakör után egy évig gépesítési műszaki vezető beosztást tölt be. 1990-től 2016-ig 26 éven át a Bugaci Erdészet erdőművelési műszaki vezetője, 2011-től erdészeti igazgató helyettese. A gépekhez való vonzalma és érdeklődése, valamint egy emberöltőnyi szakmai gyakorlata alapján új kihívások elé néz, amikor 2016-tól kinevezést kap, a részvénytársaság Erdőgép Műszaki Erdészet igazgatói posztjára ahol jelenleg tevékenykedik.

Szakmai tevékenysége:
Almási István az alföldi erdőgazdálkodás elkötelezett híve, a Duna-Tisza közi homokhátság erdőgazdasági táj erdőművelésének specialistája. A KEFAG Zrt. Bugaci Erdészeténél eltöltött több mint negyedszázad folyamán az erdészet széles tevékenységi köréből adódóan, a csemetetermesztés és az erdőfelújítás ágazatok irányításán kívül, más, akár a hagyományos erdőgazdálkodás kereteibe közvetlenül nem tartozó feladatok is hárultak rá. A közvetlen szakmai tevékenységét jellemző több 10 millió erdészeti csemete termesztésében, kb. 5 000 hektár erdő felújításában és 1 000 hektárnyi kivitelezéses erdőtelepítésben játszott meghatározó szerepén túl, szívügyének tekintette a Bugaci Erdészet legendás egykori vezetőjének dr. Horváth László szellemi örökségének továbbvitelét. Átlag feletti általános műveltségét is kihasználva különösen nagy figyelmet fordított az Alföldfásítási Múzeumban rejlő szemléletformáló lehetőségekre. Ezen keresztül is próbálta és próbálja az emberek figyelmét felhívni az erdők szerepére, az abban tevékenykedő erdészek tevékenységére, általánosságban a természet védelmére. Nagy kihívást jelentett számára, az erdészettől a Móricgát-Erdőszéplak lakossága részére történő ivóvíz, az Európai Unió normáinak megfelelő szintű biztosítása. Abban, hogy az országban elsők között a Bugaci Erdészetnél valósult meg az ivóvíz arzéntalanítása, elévülhetetlen érdemeket szerzett. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezetősége Almási Istvánnak a részvénytársaságnál ez idáig végzett kimagasló szakmai munkája és példa értékű szemléletformáló közjóléti teljesítménye alapján az Alföldi Erdőkért Emlékérem odaítélését javasolja!

| vissza |


Név: Burkali Tamás

Burkali Tamás 1980-ban érettségizett a Jedlik Ányos Gépipari Szakközépiskolában, majd technikusi vizsgát tett Sopronban, a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában 1989 évben. A Ravazdi Erdészet kollektívájának 1982 óta tagja. Kezdetben fizikai dolgozó, rakodó, gépkezelő, majd pénztáros munkakört töltött be. 1990-től napjainkig kerületvezető erdész munkakörben dolgozik. Munkája mindig szülőfaluja közelében tartotta. Munkájára mindig igényes, lelkiismeretes, az erdőművelési munkákat magas szinten, nagy odafigyeléssel végző szakember. Tudása több évtizedes tapasztalatokon alapul. A ravazdi, régi fajtákat felvonultató gyümölcsfa gyűjtemény kialakításában, fenntartásában kimagasló munkát tanúsított. Jelentős szerepet tölt be a Ravazdi Erdei Iskola tevékenységében. A lakosság számára szervezett programok rendszeres előadója. Gyümölcsfa oltásról tartott bemutatói évek óta rendkívül népszerűek. Burkali Tamást magas szintű szakmai felkészültsége és szakmai munkája alapján érdemesnek tartom az Alföldi Erdőkért Emlékérem kitüntetésre.

| vissza |


Név: Danku István

Danku István a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában megszerzett végzettsége után 1986. augusztus 01.-én kezdett dolgozni a FEFAG Baktalórántházi Erdészeténél.1986. augusztus 01-től 1990.november 30-ig beosztott erdészként dolgozott az erdészet Mándoki kerületében, ahol Kundrák András kerületvezető erdész nyugdíjba vonulása után, 1990. december 01-től napjainkig is mint, kerületvezető erdész látja el szolgálati feladatait. Személyében egy szakmailag jól felkészült, az új dolgokra nyitott, innovatív, kollégáival jó kapcsolatot ápoló szakembert ismertünk meg. Szakmai munkássága során az erdészkerületében jelentkező feladatokat mindig nagy körültekintéssel kezelő kerületvezető erdészként jár el. A 90’- es évek végén, Mándok térségében jelentkező és a nemesnyár erdőállományokat érintő erdőszerkezet átalakítás egyik élharcosa volt. Az általa kezelt erdőterületeken 10 év alatt közel 150 ha-on hajtottunk végre fafajcserét. E munka során irányította, és szervezte a keskenyközű elegyes tölgyesek életre hívását. Aktív részvétele nélkül a keskenysorközű kocsányostölgy erdőfelújítás erdészeti technológiájának felépítése és működtetése igen nehezen lett volna kivitelezhető. Feladatait azóta is nagy szakmai hozzáértéssel és odafigyeléssel végzi. Hasznos tagja a Baktalórántházi Erdészet szakmai kollektívájának. Emberi tartása és következetes munkavégzése révén példaképként szolgál kollégái számára. Munkahelyén dolgozó, több jelenleg már kerületvezetői kinevezéssel foglalkoztatott fiatal erdész kollega is az ő keze, és irányítása alatt szerezte meg gyakorlati jártasságát. Az erdőművelésben és fahasználatban bedolgozó vállalkozók irányításában és a napi problémák kezelésében egyaránt figyelemre méltó tartása és teljesítménye Erdészkerületét példás rendben kezeli. Minden apró részletre igyekszik odafigyelni, a jelentkező problémákat azok keletkezésekor orvosolja, ha ennek kezelése túlmutat hatáskörén azonnali jelzéssel él szakmai felettesei felé. A több mint 30 éves szakmai munkája során kiemelkedő teljesítményével mindig kihívta kollégáinak és szakmai feletteseinek elismerését, megbecsülését.

| vissza |


Név: Dr. Gribovszki Zoltán

1972-ben született. Középiskolája elvégzése után 1995-ben az Erdészeti és Faipari Egyetemen szerzett erdőmérnöki diplomát. 1995-től a Soproni Egyetemen (illetve jogelődjein), először, mint doktorandusz, majd mint oktató az erdészeti hidrológiával, vízgazdálkodással, vízvédelemmel, áramlástannal illetve egyéb műszaki területekkel kapcsolatos tárgyakat oktat az Erdőmérnöki Kar szakjain és a doktori iskoláiban. Angolból és németből középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. 2001-ben doktori fokozatot szerzett Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományokból a Nyugat-magyarországi Egyetemen, majd 2009-ben Építőmérnöki Tudományokból a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2008-ban habilitált környezettudományokból a Nyugat-magyarországi Egyetemen. 2017 óta a Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézetet vezeti. 2007-2010 között az Erdőmérnöki Kar TDK titkára. 1999-2002, 2007, 2014, 2018-az Erdőmérnöki Kar, Kari Tanácsának választott tagja. 2014-2018 között az NYME Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft. Felügyelő Bizottságának elnöke.
1993 óta az Országos Erdészeti Egyesület tagja, illetve alapító tagja az Országos Erdészeti Egyesület Erdészeti Vízgazdálkodási Szakosztályának (2005). 1997 óta a Magyar Hidrológiai Társaság tagja, 2015- től a Soproni TSz vezetőségi tagja. 2002-től az EGS, illetve később EGU (European Geophysical Society illetve később European Geosciences Union) tagja. 2002-től az IAHS (International Association of Hydrological Sciences) tagja és 2010-től hazai összekötője. 2002-2011 között az MTA Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottságának állandó meghívottja. 2002-2011 az MTA Erdészeti Bizottság Erdőművelési Albizottságának tagja. 2008-tól az IAH (International Association of Hydrogeologist) MNT tagja. 2011-től az Erdészettudományi Közlemények szerkesztőbizottságának tagja. 2012-től az MTA Hidrológiai Osztályközi Bizottság tagja. 2013-tól az MTA Hidrogeológiai Albizottság állandó meghívottja. 2014-től az MTA Vízgazdálkodás Tudományi Bizottság Tagja.
Szakterületén jelentős és kiemelkedő kutató és fejlesztő munkát végez. Az erdészeti hidrológia, erdészeti vízgazdálkodás területén végzett kutatási eredményei révén nemzetközileg is elismert szakember. Fő kutatási témája a hidrológiai jellemzőkben tapasztalható napi periódusú ingadozás alapján kinyerhető információk meghatározása. Kidolgozott módszerei segítségével számos kutatási projekt keretében (többek között az MTA ATK TAKI kezdeményezésére, az ERTI bekapcsolódásával kialakított talajvíz monitoring rendszer esetében) határozta meg különböző vegetációformák (elsősorban erdők) talajvíz felhasználását, illetve a felszín alatti közeg fizikai paramétereit. Jelentős a tudományos projektek vezetésében betöltött szerepe, amelyet több kutatás (pl.: KAC, OTKA, két MTA Bolyai, Magyary), valamint három nagyobb TÁMOP és egy PHARE CBC pályázatban egy, illetve több résztéma vezetése bizonyít. Tíz hazai és nemzetközi pályázatban nevesített bevont kutató. Több mint 15 hazai es nemzetközi konferencia szervezésében, valamint műszaki tervezői tevékenysége során 28 szabadalmi oltalommal védett műszaki alkotás tervezésében (6 esetében vezető tervezőként) vett részt. 2008-tól a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási- és Vízépítési Tagozatának vezető tervezője és szakértője. Aktív publikációs tevékenységét nemzetközi és hazai konferencián való több mint 100 megjelenés,43 lektorált szakcikk (25 idegen nyelvű), több mint 450 független hivatkozás, 6 könyv, és 11 könyvrészlet (amelyek közül 8 idegen nyelvű), valamint több mint 40 hazai es nemzetközi előadás tartása igazol.

| vissza |


Név: Szani Zsolt

Szakképzettségét 1989-ben szerezte meg az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán. 1997-ben vállalatgazdasági szakirányú közgazdasági szakokleveles mérnöki végzettséget szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 2004-ben eredményes vizsgát tett a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Felsőszintű erdő- és kárértékszámítási szakértői kurzusán. Az Egyetem elvégzése után első munkahelye a DEFAG Gyulai Erdészete volt, ahol 12 éven keresztül dolgozott először műszaki vezetőként, majd erdészeti igazgató helyettesként. 2001 és 2003 között a TAEG Zrt. Síkvidéki Erdészetének igazgatójaként tevékenykedett, majd 2012-ig az állami vagyonkezelő szervezeteknél látta el az állami erdők feletti tulajdonosi joggyakorlással és vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatokat Békés megyében. Jelenleg a Körösvidéki Erdészet vezetője. A vezetése alatt álló erdészet Békés megye északi területein, mintegy 5800 ha-on kezeli a rábízott, túlnyomó részt keménylombos őshonos fafajokból álló erdőket.
A jelentősebb szakmai ténykedései és szereplései:
Az 1990-es években művelési műszaki vezetőként, majd erdészetvezető-helyettesként irányította több száz hektár új erdő telepítését a Gyulai Erdészet területén, s közreműködött az ország első ökológiai vízpótló rendszerének létrehozásában a Körös-menti erdők élőhely rehabilitációja keretében. Az állami vagyonkezelőknél végzett munkája során több mint 700 ha állami terület erdőtelepítésre való kijelölésében és a gazdálkodó részére való vagyonkezelésbe adásában vállalt szerepet. Szakmai életútja alapján javaslom az Alföldi Erdőkért Emlékérem kitüntetésre.

| vissza |


Név: Szénási László

Szénási László 1956. február 28.-án született Terem községben. Szakmai elhivatottságát édesapjától örökölte, aki szintén erdész volt, így döntését nagyban befolyásolta a családi háttér. 1970-ben erdésztechnikusnak jelentkezett, de helyhiány miatt nem nyert felvételt, így 1973. július 16.-tól 1976. május 19.-ig a Felsőtiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság fizikai állományába került. 1976. május 20.-tól 1979. április 1.-ig beosztott erdészként dolgozott. 1978. december 5.-vel erdésztetechnikusi képesítést szerzett, így kinevezést kapott kerületvezető beosztásra a Nyírbátori Erdészet Rossznyárasi erdészkerületébe, ahol a mai nap is ebben a beosztásban végzi feladatait.
Erdészkerülete közel 800 ha, változatos termőhelyű, a homok talajoktól a kötött réti talajokig minden fellelhető, szinte valamennyi a térségben megtalálható fafaj jellemzi a kerületet. Munkája során legfontosabb feladatának az erdőfelújítást tekinti, külön figyelmet fordít kerületében az őshonos fafajok erdőfelújítására, ápolására. Kocsányos tölgy erdőfelújításai példaértékűek. Erdészkollégánk az a régi vágású erdész, aki valóban szívügyének tekinti erdészkerületét, lelkiismeretesen nagy odaadással látja el nap, mint nap feladatait, időt, energiát nem spórolva. Éves feladatai: véghasználat közel 25 ha és az ehhez kapcsoló erdőfelújítás, nevelővágások 30-35 ha, tisztítás 20 ha, éves erdőápolás 150 ha, összes fakitermelési feladata közel 5500 nettó m3. Erdészkerületére a nagyfokú, minőségi ápoltság és rend jellemző. Az erdészkerületéhez tartozó községekben igen nagy tisztelet övezi szakmai tudása és embersége miatt. Megjelenésével, munkájával, munka bírásával példát mutat az erdészet valamennyi dolgozója részére, szívesen vállalja a jövő nemzedék tanítását, oktatását, istápolását. Ugyan igen közel van a nyugdíj korhatárhoz, de lendülete a mai napig olyan, mint 20-30 évvel ezelőtt.

| vissza |


Név: Vízhányó László

Vízhányó László 1964. május 29-én született Kiskunfélegyházán. Középiskolai tanulmányait a Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban folytatta és ott tett érettségi vizsgát. 1988-ban a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen befejezte egyetemi tanulmányait és utána, mint okleveles erdőmérnök helyezkedett el a Délalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál- amely több átalakulás után ma a Délalföldi Erdészeti Zrt. Ez a Társaság első és egyetlen munkahelye, ma már több mint 30 éve. 1988-ban a Kisteleki Erdészetnél műszaki vezető, 1993. augusztusa óta pedig a Szegedi Erdészet vezetője, majd igazgatója 2013. december 31-ig. 2014. január 01-től pedig a Szegedi és az Ásotthalmi Erdészeteket irányítja, mint megyei erdészeti igazgató. A mai kor kihívásának megfelelően innovatív vezetője az erdészetnek, valamint a megyének. A napi vezetői munkája mellett főleg a hullámtéri erdők 1996 évi Erdőtörvény utáni gazdálkodásának ökológiai és ökonómiai problémáival foglalkozik. A gazdasági, gazdálkodási szemléletmód, valamint a védett erdőkezelés terén fellépő igényeknek megfelelően tovább képezte magát, s így 1992-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász diplomát, 2006-ban a Nyugat-Magyarországi Egyetemen természetvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. Munkája mellett szakmai kutatási és publikációs munkái is megjelentek. 2000-ben megválasztották az Alföldi Erdőkért Egyesület Kereskedelmi Szakbizottságának vezetőjévé, amelyet a mai napig is irányít és szervez. Az elmúlt 18 év kereskedelmi szakbizottsági munkájából kiemelhető 2004-ben a Nyugat- Magyarországi Egyetem Ökonómiai Tanszékének bevonásával készült országos fakereskedelmi tanulmány, valamint az a közel 10 tanulmányút, amely a magyarországi kereskedelmi partnereken túl az olasz-szlovák és az osztrák kereskedelmi partnerekhez is szervezett. A szakmai munkája mellett a kutatási munkában is aktív szerepet tölt be. Elsődleges kutatási területe a hullámtéri erdőkezelés, a hullámtéri állományok átalakításának ökológiai, ökonómiai problémái, mely címmel szakdolgozatát is írta a Nyugat-Magyarországi Egyetemen. A hullámtérben lévő erdőállományok árvízi hatásait is elemzi és egyezteti a helyi Vízügyi Igazgatósággal.
A következő témákban jelentek meg írásos anyagai:
- Az erdészképzés gyakorlati és elméleti oktatásához írásos segédlet (fahasználat és vezetéstan)
- A hullámtéren lévő nemes nyár állományokban végzett gyérítési kísérletek eredményei
- A hullámtér árvízi helyzete az Alsó-Tiszán az erdőgazdálkodó megítélésében
- A hullámtéri erdőgazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata, különös tekintettel a madárvédelemre
- Természeti katasztrófák és azok hatása a fapiacra
- Erdészként a mai világban. Új követelményrendszerek az erdőgazdálkodásban és az erdész terepi munkájában
1991 óta tagja az Erdészeti Egyesületnek. Az Egyesület Helyi Csoportjának vezetőségi tagja. Szakmai tevékenységét az Országos Erdészeti Egyesület 2013-ban elismerő oklevéllel tüntette ki. Munkaköréhez a vadászat is hozzátartozott. A derekegyházi vadászterület felfejlesztése és a vadászház megújítása is a munkája részét képezte. 2013-ban az Országos Vadászkamara megyei aranyéremmel ismerte el a vadászat terén kifejtett munkáját. Magánéletében három gyermek édesapja és három unoka nagyapja. A fentiek alapján Vízhányó László okleveles erdőmérnökök kollégánkat jó szívvel, bátran javasoljuk az Alföldi Erdőkért Egyesület megtisztelő és magas presztízs-értékű kitüntetésére.

| vissza |