Székely János

erdésztechnikus

A Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközép Iskola elvégzése után a DEFAG Gyulai Erdészeténél, mint fakitermelő szakmunkás kezdte el a munkát.

A munka mellett 1986-ban erdész technikus képesítő vizsgát tett.

1988 tavaszától a Gyulai Erdészet Törökerdei kerületében Guti János kerületvezető erdész mellett beosztott erdészként dolgozott.

1988. őszén nevezték ki a DEFAG Gyulai Erdészet Városerdei kerületébe. Kinevezése után közel 70 ha erdőtelepítését vezényelte le és a következő években is évenként 10-20 ha közötti erdőfelújítások kivitelezését végezte.

A 90-es évek elején a kerületében került bevezetésre a tuskózás nélküli makkvetés, mely technológiát a mai napig is alkalmazzák.

A 90-es évek elején tevékenyen részt vett a mályvádon zajló ökológiai vízpótlás irányításában és kivitelezésében, az azóta is működő vízpótlás működtetését koordinálja.

Magánkézben levő erdők felújításában is tevékenyen részt vesz.

Munkája mellett szakmai irányítással segíti a hozzá forduló magán erdőgazdálkodókat.

vissza...

Kovács Péter

erdésztechnikus

Szakmai pályafutását, a technikusi oklevél megszerzése után a DEFAG vésztői erdészeténél fizikai állományú dolgozóként kezdte, függetlenített szállításvezetőként.

Később áthelyezéssel, fizikai dolgozóként, megbízott szállító kerületvezetőként végezte munkáját.

1983.-tól a pósteleki kerület kerületvezető erdészeként dolgozott.

Munkája során a kerületvezetői feladatok ellátásán túl aktívan részt vett a pósteleki kerületben az ERTI szakmai vezetésével folyó kísérleti erdőfelújításokban.

Munkáját 1987-ben a szakma kiváló dolgozója címmel is elismerték.

Elődei nyomdokán a kor elvárásainak megfelelő gazdaságos, többcélú, szép erdőket nevel.

vissza...

Kmetty László

erdésztechnikus

a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikumban 1971-ben tett erdésztechnikusi szakvizsgát.

1971 augusztusától a Gödöllői Erdő- és Vadgazdaság Gödöllői Erdészeténél dolgozott különböző kerületvezetői beosztásokban (hagyományos kerület, incsői fafeldolgozó technológus, illetve műszakvezető és vágásvezető).

1979-től dolgozik az Erdészeti Tudományos Intézet Gödöllői Kísérleti Állomásán műszaki ügyintéző-kerületvezetői munkakörben. Fő feladata az arborétummal kapcsolatos munkák irányítása, illetve az ezzel összefüggő tervek, pályázatok elkészítése, a hagyományos erdészkerület vezetése, csemetekerti munkák irányítása, a kísérleti állomás munkájával összefüggő pályázatok elkészítése. Közben több ciklusban, mint állomásigazgató-helyettes is dolgozott. Tudományos munkában először az Ökológiai Osztály keretein belül vett részt, az állomás területén található 19 mérőállomás mérési adatait gyűjtötte, értékelte. Feladatai közé tartozott a fenológiai kert, valamint a kijelölt egyedek figyelése és 15 db idős állomány 5 évenkénti felvétele.

1985-től a Nemesítési Osztályon segíti a kutatási feladatok elvégzését is. Itt főleg a Pinus nigra-val, illetve változataival, valamint a Quercus-félékkel foglalkozik. A folyamatos fenológiai megfigyelésekkel, utódvizsgálati kísérletekben a mérések elvégzésével, illetve az ökológiai állomásokon méréssel, ellenőrzéssel segíti a kutatást.

1997 júliusától kerület- (arborétum) vezetőként irányítja a Gödöllői Arborétum és a hozzá tartozó máriabesnyői csemetekert munkáit.

vissza...

Justin István

erdész technikus

Erdész családban nőtt fel. Édesapja példáját követte, aki Tápiószentmártonban, Szőregpusztán, Felsőpakonyban és Csévharaszton teljesített szolgálatot.

Mintegy négy évtizedes pályája során az erdészeti munkák, a szakma széles skáláját járta végig. Fizikai dolgozóként kezdte, majd levelezőn végezte el Szegeden a Kiss Ferenc Erdészeti Technikumot 1975-ben. A Nagykunsági EFAG-nál és jogutódjainál mindenkor igényes és lelkiismeretes munkát végez napjainkig.

Előbb a Mendei Erdészet Tápiószecsői Fűrésztelepén műszakvezető, majd 1977-től a Csévharaszti Erdészettel történő egyesítés után az új Monori Erdészetnél szakosított erdőművelő kerületvezető erdész. Kerületéhez Felsőpakony állami erdei tartoztak, majd Gyál, Ócsa és Üllő erdei növelték feladatát. Kerületének kiemelt fontosságú része a Fácános Üllő határában. Az Üllői árbócakác anyaállományának kiemelt kezelése, felmérése, kiértékelésében történő szerepvállalása után a szakszerű véghasználat és felújítás eredményeként ismét árbócakác állomány áll méltó utódként. Kerületében két OMMI nemes nyár fajta-összehasonlító kísérlet kivitelezésében, ápolásában és nevelővágásaiban minőségi szakmai munkát végzett.

Az alföldi erdők alig 500 mm csapadékot elérő enyhén humuszos homok talaján alapvetően szükséges a teljes talaj-előkészítés, a gépi erdősítés és az időben történő ápolások technológiai előírásainak szigorú betartatása. 1500 ha-t meghaladó erdősítéseinek túlnyomó többsége pótlást nem igényelt. Kerületének 75%-ában az erdőrészeket egy vágásfordulón át kezelte, 10%-ában már másodszor újítja fel az erdőrészeket. A Monori Erdészet lakott területek szélén igen sok elegyes KST erdősítést végez. Justin István Üllő határában mintegy 39 ha, Felsőpakony határában 23 ha ilyen elegyes - leendő parkerdőt - erdősített, ápol, gondoz ma is.

Kialakult gyakorlata a gépi erdősítés ERTI ültetővel. Homoktalajon makkvetéssel történő erdősítésben vállalt szerepet és kiváló eredményeket tud felmutatni. Költségtakarékos kivitelezés mellett a szükséges kiemelt minőségű ápolást biztosítja.

Kerülete kiemelten ki van téve a falopásnak és a szemétlerakásnak. Ezek megelőzésére sokszor szabadideje rovására is sok időt fordít. Szakmaszeretetére jellemző, hogy jelenleg is kerületében erdészházban él. Életformáját hivatásának rendeli alá.

vissza...