Hajdú Lajos

erdőmérnök

Hajdú Lajos 1986. szeptember 1-én mai munkáltatója jogelődjénél, a Felső Tiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Gúthi Erdészeténél kezdte szakmai pályafutását, mint gyakornok.
A 6 hónap gyakornoki idő letelte után 1987. március 1-től fakitermelési műszaki vezetői beosztásba került, melynek keretében éves szinten cca. 40 000 m3 fakitermelés végrehajtásáért, részben szállításáért és értékesítéséért felelt. Már ekkor igen nagy figyelmet fordított az erdőállományt kímélő fakitermelésre és szállításra. Ezen beosztásában a Gúthi Erdészetnél egészen 1989 év végéig dolgozott.
1989. november 11-én áthelyezéssel a Fehérgyarmati Erdészet kötelékébe műszaki vezetői beosztásba került, majd december 1-vel kinevezést kapott az Erdészet igazgatói munkakörének betöltésére. Ezt a beosztását 13 éven keresztül töltötte be. Az erdészetnél eltöltött idő alatt közel 500 ha őshonos fafajú elegyes kocsányos tölgy erdőtelepítést hajtottak végre, és az évek során egyre szélesebb körben alkalmazták a természetközeli, természetszerű erdőfelújítást, erdőgazdálkodást. Előde által elkezdett tuskózás nélküli erdőfelújítást tovább folytatta, illetve egyes lágy lombos állományok gyökérszaggatásos erdőfelújítását is bevezette az Erdészetnél. Mind az erdőtelepítésben, mind az erdőfelújításban több technológia alkalmazását valósította meg kollégáival. Az utolsó években elkezdték a kisterületű fokozatos felújító bontóvágást alkalmazni, melyben az újulat nagyobb számát kézi és gépi makk alávetéssel növelték, illetve vegyszermentesen, csak mechanikai ápolással igyekezték az erdőápolást megoldani.
2002. október 1-vel áthelyezéssel a Nyírbátori Erdészet vezetésére kapott kinevezést, melyet jelenleg is betölt.
A Nyírbátori Erdészetnél tovább folytatta a Szatmár-Beregben elkezdett természetszerű erdőfelújítások tapasztalatainak alkalmazását. Az eltelt időszakban több kocsányos tölgy erdőfelújítást hajtottak végre tuskózás nélküli technológiával, egyszerű pásztanyitás utáni kézi illetve gépi makkvetéssel, vagy éppen csemeteültetéssel, ezzel elkerülve a talaj felső rétegének bolygatását. Akác erdőfelújításban a térségben szintén újnak számító palásfúrós módszerrel hajtottak végre akác sarjaztatást igen szép eredménnyel, hiszen a régmúltban alkalmazott tuskóírtásos módszert felelevenítve a felújítandó területen gyakorlatilag tuskó sarj nem, csak gyökér sarj található, mely nagyban megkönnyíti a szakszerű sarjaztatást. Szintén irányítása mellett jelentősen megsokszorozódott elsősorban az akác feldolgozása, az akác félkész és kész termékek termelése, kisebb mennyiségben a kocsányos tölgy és nyár fafajok feldolgozása. Az elmúlt éveken az erdészet akác fafajból termelt alapanyagot külső piacra szinte már nem értékesített.
Mára mintegy 2500 m3 fűrészipari és fafeldolgozási terméket bocsájt ki az Erdészet, szinte kizárólag Nyugat-Európába. Termékeik igen széles kört fednek le, így termelnek hegyezett kérgezett koronázott hengeres oszlopot több átmérő és hosszúsági tartományban, csiszolt és szijácsmart termékeket tölgyből és akác fafajokból, szélezett és szélezetlen fűrészárut, de ezeket a termékeket csiszolt és gyalult kivitelben is forgalmazzák. Partvédőt, kerítés elemeket tűzött fonott és szegezett kivitelben, nevelőkarót, és szőlőkarót.

vissza...

Forgács László

erdőmérnök

Forgács László 1952. június 20-án Budapesten született.

Már az általános iskola 2. osztályában elhatározta, erdőmérnök lesz.
Ehhez igazodva a Martos Flóra Gimnázium biológia-kémia szakára jelentkezett és nyert felvételt. Gimnáziumi évei során lett szorgos természetjáró, valamint a fővárosi Állat és Növénykert szakköröse. Az országos biológia középiskolai tanulmányi versenyen elért eredménye az Erdészeti- és Faipari Egyetem Erdőmérnöki karára irányította figyelmét. Erdővédelemből diplomázott, de szakmai pályáját a Vértesi EFAG Műszaki Erdészeténél kezdte, mint mélyépítési műszaki vezető.
1978-ban a vállalaton belüli átszervezés okán a Központ Kereskedelmi Osztályára került, ahol a fafeldolgozási területet felügyelte. A Gazdaság támogatásával 1978 és 1981 között levelező tagozaton Faiparai Üzemmérnöki Oklevelet szerzett.
1981-85 között a VEFAG Sikárosi Fűrészüzemben volt termelési és értékesítési műszaki vezető. Azóta meggyőződése, hogy a fűrészipar inkább tartozik az erdőmérnöki területhez, mint a bútoriparral és lap-lemez gyártással egy kategóriába. Elve, hogy az erdőgazdálkodás célja az, hogy legjobb szakmai tudásunk szerint javakat sajátítsunk el a természetből különféle emberi célokra.
1986 elején az akkor még létező Fűrész Lemez- és Hordóipari Vállalathoz került, mint alapanyag ellátási osztályvezető. A furnérgyártási, fűrészipari, hordógyártási és ládagyártási tevékenység összességében százezres nagyságrendű alapanyagának beszerzése, átvétele nagyon komoly szakmai ismeretanyagot adott számára. Időközben az ország erdőterületével is megismerkedhetett és a mai napig tisztában van a zalai, somogyi, balatonfelvidéki, mecseki és a hegyvidéki valamint az alföldi erdők sajátosságaival.
A nagyvállalatok rendszerváltás utáni szétesése a Fűrész - Lemez - Hordóipart sem kímélte, így 1990 után vállalkozóként igyekezett kamatoztatni ismereteit.
1994-ben az ERDÉRT Vállalat pályázatot írt ki a Faházgyártó Kft-je vezetésére, melyet sikeresen megnyert. Ebben az időszakban kapcsolódott be az Egyetem munkájába, meghívott elődadóként erdészeti és faipari kereskedelem tárgykörben tartott előadásokat.
1999-ben a Környezetvédelmi Minisztérium háttérintézményénél lett a Természetvédelmi Intézet Igazgatója.
2002 óta vezeti a Nyírerdő Rt. majd Zrt. Nyírbátori Fafeldolgozó Üzemét. Az elmúlt évtizedben közel 135.000 m 3 gömbanyag került feldolgozásra az üzemben, aminek túlnyomó többsége Hajdu-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik.
2005-ben a FAGOSZ Fűrészipari Tagozatának elnökévé választották.
Az elmúlt tíz év alatt magas szakmai színvonalat alakított ki, termékeik elismertek. A gazdasági válság előtt nagy igény mutatkozott az egzóta fafajok kiváltására alkalmas gőzölt akác termékek iránt, melyet a beépített, Európában egyedülálló kapacitású gőzölő autoklávval állítanak elő. Az itt szerzett tapasztalatok az üzem szakmai gárdáját az országban az akác gőzölés területén a legfelkészültebbé teszik. Erdészeti hitvallása továbbra is az erdővagyon feldolgozott formában történő hasznosítása, munkát adva a térségben élő embereknek.

vissza...

Szűcs Dezső

erdésztechnikus, kertészmérnök, faiskolai és szaporítóanyag termesztési szak-üzemmérnök, gazdasági ágazati szakmérnök

Szűcs Dezső 1957-ben Kiskunhalason született.

Iskolái és végzettsége:

• Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola, Szeged (erdésztechnikus)
• Kertészeti Egyetem, Kertészeti Főiskolai Kara, Kecskemét (kertészmérnök, faiskolai és szaporítóanyag termesztési szak-üzemmérnök)
• Soproni Egyetem, Közgazdasági Intézet, Sopron (gazdasági ágazati szakmérnök)

Munkahelyei és beosztásai:

• KEFAG Zrt. és jogelődjeinek 32 éve munkavállalója

Szakmai pályafutását 1978. szeptember 1-én a Kiskunsági Erdő-és Fafeldolgozó Gazdaság Kiskunhalasi Erdészeténél, mint gyakornok kezdi, majd ugyan itt kinevezése után 1981-től 1990-ig erdőművelési műszaki vezető.

1990- és 91 között 9 hónapig az Erdőgazdaság Nyárjasi Erdészeténél erdészetvezető helyettesi munkakört tölt be.

1991-ben az Erdőgazdaság megalapítja a Juniperus Parkerdészetet, melynek vezetőjéül őt nevezi ki és melynek irányítását megszakítás nélkül közel húsz éven át töretlen lelkesedéssel és szorgalommal végzi.

A társaság vállalati szakszervezeti bizottságának 1980-as évektől kezdődően elnöke.

Az Alföldi Faiskolások Egyesület egyik alapítója, 1996-2010-ig elnöke, a Magyar Szaporítóanyag Termesztők Szövetsége és Terméktanács egyik alapítója, az elnökség tagja, 2007-ben a szövetség elnöke, mind emellett aktív méhész.

Széles látókörű, aktív cselekvő, erdész, kertész, méhész, a környezetét szakmai és üzleti szemmel formáló személyiség.

vissza...

Széplaki Hunor

erdésztechnikus

Széplaki Hunor 1964-ben Debrecenben született. Általános iskolát Békéscsabán végezte, viszont a város peremén tanyán nőtt fel. Talán innen a természet szeretete.

Szülei úgy emlékeznek vissza, hogy mindig is erdész szeretett volna lenni.

A 7. osztály elvégzése után a nyári szünidőben elszegődött Szulyovszky Laci bácsihoz a Nyíri erdészházba, hogy jobban megértse mi is az erdész hivatás. Itt aztán megfertőződött.

1979-83-ban Szegeden a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába járt és érettségizett. A 2 év gyakorlati időben, ami a technikusi bizonyítvány megszerzéséhez szükséges volt, előbb a MEFAG Nagybátonyi Erdészeténél volt vágásvezető, majd Bélmegyeren a Nimród VT-nál volt hivatásos vadász ahol mentora Kovács Péter bácsi volt.

1985-ben letette a technikusi minősítőt.

1987-ben a Békéscsabai Állami Gazdaságban volt önálló egységvezető erdész. 1991-ben fakitermelő vállalkozó lett. Termelt a Pilisben, Zemplénben, a Cserhátban aztán az Alföldön a Gyulai, Szegedi, Körösvidéki Erdészeteknél.

2002. január 01 óta a DALERD ZRT Körösvidéki Erdészetének Vátyoni kerületében kerületvezetőként dolgozik a társaságért, és a magyar erdőkért.

vissza...