Dr. Fehér Sándor

egyetemi docens, intézetigazgató-helyettes

Fehér Sándor 1961-ben született Tiszaszentimrén.

Tanulmányait a Tiszafüredi Gimnáziumban, majd a soproni Egyetem Erdő és Faipari Mérnöki Karain folytatta.
1986-ban okleveles erdőmérnöki és faipari üzemmérnöki diplomát szerzett.
1986. szeptember 1-től az Egyetem Faanyagtudományi Intézetének munkatársa. Végigjárva a ranglétrát PhD doktori fokozatot szerez, ma egyetemi docens és az intézet tudományos igazgató helyettese.
Szakmai munkássága szorosan kötődik az alföldi régióhoz és az ott tenyésző fafajokhoz. Így együttműködve Molnár Sándor professzorral részt vett az akáctermesztés és faanyag minőség kapcsolatát vizsgáló kutatásokban. Jelentős munkát végzett a különböző nemesnyár fajták fatechnológiai vizsgálatában, a szürkenyár gesztesedési problémáinak feltárásában és a síkvidéki tölgyesek pusztulásának kutatásában. Programvezetőként vizsgálta a síkvidéki fenyvesek sajátos faanyag tulajdonságait. Nemzetközi szinten is figyelemre méltó eredményt ért el a nyárak és a fenyők göcsösségének összehasonlító vizsgálatában. Megállapítva, hogy a faanyag szilárdságát az egészséges göcsök kevésbé befolyásolják a nyáraknál, mint a fenyőknél.
Kutatási eredményeiről az elmúlt évtizedben több alkalommal tartott előadást az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napján.

vissza...

Várdai Imre

erdésztechnikus

Várdai Imre Békés-megyében, Gyulán 1965-ben született. Az általános iskolát Sarkadon végezte és már gyermekkorában vonzotta a természet, az erdő iránti szeretet. Már ekkor elhatározta, hogy erdész lesz. Tanulmányait 1979-ben kezdte meg a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában, amit 1983-ban sikeresen elvégzett.

Tanulmányai után 1983-ban felvételt nyert jelenlegi munkahelyére a Dalerd Zrt. Gyulai Erdészetéhez, ahol először fakitermelő szakmunkásként, majd az erdészet kezelésében levő Faraktár vezetőjeként dolgozott.

Munka mellet 1985-ben szerezte meg a technikusi minősítőt. 1991 óta kerületvezetőként dolgozik a Sebesfoki kerületben.

Az erdészeti munkán kívül számtalan magánerdő telepítésben vett részt, mint szakirányító és kivitelező.

A munkáját nagyon szereti, azt hivatásának tekinti.

vissza...

Szulcsán Gábor

erdőmérnök

Szulcsán Gábor 1975. szeptember 11-én Kiskunfélegyházán született, kötődése az alföldi tájhoz egész pályáját végig kísérte.
A Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett 1993-ban, és ugyanebben az évben felvételt nyert a Soproni Egyetemre.
1998-ban az Erdőmérnöki Karon okleveles erdőmérnökként végzett, majd egy évvel később okleveles erdőmérnöktanári képesítést szerzett.
1998. augusztus 17-én, az Erdészeti Szaporítóanyag Központban, mint gyakornok kezdte a pályáját, majd fél év múlva kinevezték kutató-fejlesztő mérnöknek. Fő feladata a csemetekert üzemeltetése és Csalánosi Erdészeti Géngyűjtemény bővítése és annak fenntartása volt.
Pályája kezdetétől részt vett a Növényi Génbank Tanács Erdészeti Munkabizottságának munkájában, a különböző erdei gyümölcsök, mint a vadkörte, madárcseresznye, berkenyék, valamint a Duna-Tisza közén gazdaságilag fontos fafajok, mint fekete- és fehér nyár, illetve a fekete fenyő génmegőrzésében, magtermesztő ültetvényeik létrehozásában.
2006-ban látott hozzá a fekete fenyő magtermesztő ültetvény kialakításához és ekkor kezdte el a fekete nyár génmegőrzési - kutatási munkát is, amelynek az volt a célja, hogy a Duna-Tisza közének változatos termőhelyi viszonyaihoz alkalmazkodott genotípusokat azonosítson és szelektáljon, majd belőlük egy olyan géngyűjteményt hozzon létre, amely egyben magtermesztő ültetvényként is használható.
A fekete nyár kutatással kapcsolatban külföldi tudományos kapcsolatok kiépítésére is törekedett. Ennek eredménye volt egy rövid tanulmányút Franciaországba, ahol az INRA fekete nyár kutatási eredményeit tanulmányozta Bretagneban 2008 nyarán. A franciák még ugyanazon év késő őszén viszonozták a látogatást, és elismerően nyilatkoztak az itteni fekete nyár génmegőrzési munkáról.
A kutatással párhuzamosan részt vett a KEFAG Zrt. területén az akác magtermelő állományok kijelölésében, majd szervezte ezekben a maggyűjtést, végül a mag feldolgozást és értékesítést.
Részt vett a KEFAG Zrt. innovációs tevékenységében és szervezte azt a részvénytársaság szintjén. Ennek keretében számos tanulmányt írt.
Jelentős közéleti tevékenységet is folytatott:

2006-ban megválasztották az Alföldi Erdőkért Egyesület titkárának. Ezt a munkakörét is nagy odaadással, és kiváló diplomáciai érzékkel látta el. Számos rendkívül sikeres Kutató Napot szervezett, és neki köszönhető az évek óta kiadásra váró, "Az erdei lombos fák magjai – a begyűjtéstől a vetésig" c. hiánypótló szakkönyv 2008. évi kiadása is.
Pályája során, munkaköréből és jelleméből fakadóan mindig kereste a szakmai kihívásokat. A háttérben alkotva számos olyan dolog létrehozásában vállalt fontos szerepet, amelyek a mai napig meghatározóak mind a KEFAG Zrt., mind a Térség életében.

Az alföldi erdőgazdálkodás egyik meghatározó alakja volt.

vissza...

Major Tamás

erdőmérnök
egyetemi adjunktus

Major Tamás 1969. március 29-én született Sopronban, erdész családban.
A soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 1987-ben érettségizett, majd felvételt nyert az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára. Egy év katonai szolgálat letöltése után 1988-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait, és 1993-ban kapott erdőmérnöki oklevelet. 1996-ban az Erdészeti és Faipari Egyetemen okleveles mérnök-tanár diplomát is szerez. Társszerzője 10 tankönyvnek, és számos tudományos publikációnak.
1993-tól 1996-ig a Roth Gyula Erdészeti és Faipari Szakközépiskolában dolgozik nevelőtanárként, de már ekkor bekapcsolódik az oktatásba, Erdőrendezéstant, Erdészeti gyakorlatokat és Műszaki rajzot tanít. 1997-től főállásban tanít a szakközépiskolában Erdőrendezéstant, Erdőhasználattant és Műszaki rajzot.
1997-től a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdészeti Géptani Tanszékén dolgozik, előbb egyetemi tanársegédként, majd 2005-től egyetemi adjunktusként. Kezdetben az Erdészeti Géptani Tanszék tantárgyai gyakorlatainak egy részét vezeti, ma már aktív részt vállal egyes tantárgyak előadásainak megtartásában is. Az oktatási tevékenység mellett az Erdészeti Géptani Tanszék kutatási munkájába is részt vesz, az erdőművelés gépesítésével és erdészeti gépek munkavédelmi minősítésével foglalkozik.
2000-től rendszeresen részt vesz az Alföldi Erdőkért Egyesület rendezvényein, látogatja az AEE Műszaki Szakbizottságának üléseit, rendezvényeit. Rendszeres előadója, illetve poszteres résztvevője a kutatói napok konferenciáinak. Részese számos olyan kutatás-fejlesztési munkának, amelyet az Erdészeti Géptani Tanszék, illetve jogutódja az Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet kapott az alföldi erdőgazdaságoktól. Élő szakmai kapcsolatai vannak az alföldi erdőgazdaságok műszaki szakembereivel, ily módon kölcsönösen segítik egymás szakmai munkáját.

vissza...