Emlékérem

2022. november 04

Puskás Lajos

Puskás Lajos 1955. október 22-én született Szegeden. Szakképzettségét 1980-ban szerezte meg az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán. 1988-ban elvégezte a MÉM két éves vezető képző kurzusát, ahol többek között közgazdaságtant és vezetéselméletet tanult. 1995-ben eredményesen részt vett a soproni Erdőmérnöki Kar erdőérték- és - vagyonszámítási kurzusán.
Munkahelye a Délalföldi Erdészeti Zrt., ahol 18 éven keresztül a Gyulai Erdészetnél tevékenykedett különböző beosztásokban, ebből 8 évig vezetőként. Ez idő alatt jött létre az ország első ökológiai vízpótló rendszere a Körös-menti erdők élőhely rehabilitációja keretében. Jelenleg oktatási igazgatóként az Erdészeti Tájékoztatási Központ vezetője. Tevékenységének köszönhetően felépült az ország egyik legnagyobb Erdészeti Tájékoztatási Központja. A vezetése alatt álló intézmény a különböző tájékoztatási programok mellett tudományos konferenciáknak, rendezvényeknek valamint fő „termékként” erdei iskolai programoknak ad otthont.
A Nyugat-magyarországi Egyetem EMK EVGI keretében zajló felsőfokú erdőpedagógiai szakmérnöki, szakvezetői kurzus külső előadója, gyakorlatvezetője. 2011. óta az Egyetem címzetes egyetemi docense.
Szakmai tevékenységéért és Országos Erdészeti Egyesületi munkájáért 1996-ban Bedő Albert Emlékéremmel tüntették ki. Jelenleg az Országos Erdészeti Egyesület Békés megyei helyi csoportjának valamint az Erdészeti Erdei Iskola Szakosztálynak elnöke. Az Erdészeti Lapok Szerkesztőbizottságának tagja. Ugyancsak tagja A MI ERDŐNK című újság szerkesztőbizottságának.
A jelentősebb szakmai ténykedései és szereplései:
- A Fekete-Körös menti erdők ökológiai vízpótlásának tervezési, kivitelezési, finanszírozási valamint kapcsolódó utóvizsgálati munkái.
- Ember-erdő attitűd vizsgálat
- Az Élővízcsatorna rehabilitációs tanulmányterve
- Különböző védett területek kezelési tervei
- Tájrendezési és tájtervezési feladatok
- Környezeti hatástanulmányok
- Erdővagyon- és kárértékelések
- Természetvédelmi élőhelykezelés (Szerk.: Kozák Lajos, Mezőgazda 2012.) Nívódíjban részesült agrárfelsőfokú tankönyv társszerzője.
- Kerekerdő Szivárványa (Dr. Nádai Magda, Bafila Kft. 2012.) V. fejezet társszerzője
- „Erdei füzetek” és „ERDŐJÁRÓ” c. DALERD Zrt. kiadványok
- Erdei iskola és minőségbiztosítás
- Meghívott előadó az NYME EMK Erdőpedagógiai szakmérnök képzés keretében
Munkássága méltó arra, hogy példaképül állítsuk az ifjabb nemzedékek elé. A szaktudás, a természet és az emberek tisztelete életútjának fő üzenete. Puskás Lajos erdőmérnököt méltónak tartjuk arra, és javasoljuk, hogy 2016. november 3-i Kutatói Napon „Alföldi Erdőkért Emlékérem” kitüntetést megkapja.

vissza...

2022. november 04

Piti Tibor

Piti Tibor 1956. október 18-án született Szegváron. 1974. szeptember 01-től, mint fizikai dolgozó, 1984-től a DEFAG Kisteleki Erdészeténél, mint beosztott majd kerületvezető erdészként folytatta munkáját. Szerencsés helyzetben lévő erdész, mert kevesen mondhatják el magukról, hogy Szegvár és térségében tudta leélni szakmai életútját, s keze alatt változott meg, újult meg a térség ártéri, hullámtéri erdeje.
1981-től már a DEFAG Kisteleki Erdészetéhez, majd 1992-től a DALERD Zrt. Szegedi Erdészethez tartozik az a kerület, amelyben a mai napig szolgál. 1984-ben megnősült és 3 gyermeke született. Egy éve már egy kisunokája is van.
Közel 30 éve vadászik, és a Szegvári Vadásztársaság alapító tagja. A társaságnak 6 évig elnöke volt, jelenleg a titkári tisztséget tölti be. 2016-ban – mikor is a 60. életévét tölti be -, elmondhatja, hogy 42 éve ugyanazon a helyen teljesít szolgálatot, és az átalakulások következtében változó, de ugyanazon cégnél töltötte el életét.
A magánéletében is megtalálta az ártéri, hullámtéri erdőkben rejlő lehetőséget, és jelenleg is közepes méretű erdőbirtokon gazdálkodik. Számára a Tisza mentén élni, gazdálkodni egy lehetőség, melyben a nehézségek mellett a kihívásokat, a szépségeket és a megélhetését is jelentik. Kimagasló szakmai hozzáértése mellett nagyon megbízható, és folyamatos képzések mellett nagy hivatástudatú erdész.
Szakmai életútját az erdő szeretete mellett végig kísérte a rábízott kerületében lévő értékes faállomány gazdaságos hasznosítása is. Életútja során sok ezer hektár újult meg mind a természetvédelmi, mind a gazdasági elvárásoknak megfelelően. Szentes, Szegvár és Mindszent hullámtéri erdői mind a mai napig híven őrzik természetszerető áldozatos munkáját, melyet a hullámtéri galériai erdők gyönyörű erdőtársulásaiban ad át az utókornak.
Szakmai életútja alapján javasoljuk az Alföldi Erdőkért Emlékérem kitüntetésre.

vissza...

2022. november 04

Magyar Zoltán

Magyar Zoltán 1966. február 19-én született Csornán. Gyermekkorát a Győr-Moson-Sopron megyei Szanyban töltötte, itt végezte el az általános iskolát is. 1984-ben érettségizett a soproni Széchenyi István Gimnáziumban, 1989-ben pedig erdőmérnöki oklevelet szerzett a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen. Diplomamunkáját az Erdőfeltárási Tanszéken vízrendezési témakörben készítette, amihez kapcsolódóan tanulmányi szerződést kötött későbbi munkáltatójával, a Pápakörnyéki Vízitársulattal.
1989-ben tervezőként állt munkába a vízitársulatnál. Elsősorban műszaki tervezést és az ahhoz kapcsolódó terepi felmérést kellett végeznie, azonban itt egyáltalán nem tudta választott szakmáját gyakorolni, ezért munkahelyet váltott.
1993-ban a Kisalföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Mosonmagyaróvári Erdészetéhez igazolt át, ahol erdőművelési műszaki vezetői beosztásban kezdte szakmai pályafutását. Feladata itt a Duna hullámterében levő, zömmel nemesnyáras és a Mosoni-Dunát kísérő keményfás erdők felújításának, valamint az erdészet vadgazdálkodási ágazatának irányítása volt. Emellett koordinálta a helyi közjóléti tevékenységet, és ellátta a munkabiztonsággal kapcsolatos teendőket is. Szakmai kihívást jelentő feladata ez időszakban a Duna eltereléséből származó termőhely-változásnak megfelelő fafaj- és technológia-választás volt az erdőfelújítások során.
1992 és 1994 között a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán posztgraduális képzés keretében környezetvédelmi szakmérnöki oklevelet szerzett.
1997. szeptember 1-jén a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. Ravazdi Erdészetének igazgatója lett. Vezetői feladatai mellett közvetlenül irányította kezdettől fogva az erdészet vadgazdálkodási, majd 1998 őszétől az erdőművelési ágazatát is.
1999-ben idegenforgalmi ügyintéző tanfolyamot végezett el, majd e képesítés alapján reá hárult az Rt. vadászatszervező irodájának vezetése is.
2000. január 1-től a Kisalföldi Erdőgazdaság Rt. központjában erdőgazdálkodási csoportvezető. Feladata a társaság mag- és csemete-termesztését, erdőművelését, erdővédelmét, vadgazdálkodását, közjóléti tevékenységét, gépesítését irányító csoport vezetése lett, ezen belül közvetlenül irányította az erdőművelést, a szaporítóanyag-termesztést, a közjóléti tevékenységet és részben a vadgazdálkodást.
2003-ban a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán felsőszintű erdő- és kárérték-számítási tanfolyamot végzett el. Ezen végzettség alapján, ugyanebben az évben a Győr-Moson-Sopron Megyei Földművelésügyi Hivatal erdei kárszakértőként vette nyilvántartásba.
2010. márciustól 2012. januárig központi munkaköre megtartása mellett – megbízottként - ismét ellátta a Ravazdi Erdészet vezetését.
2012. februártól az általa irányított csoportból kikerült a vadgazdálkodás és a gépesítés, viszont a csoporthoz került a fakitermelés, továbbá bizonyos pályázati munkák levezénylése. Jelenleg közvetlenül irányítja a mag- és csemete-termesztést, az erdőművelést és a fakitermelést.
1993. óta aktív, véleményformáló tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, aki viszonylag rendszeresen részt vesz az Alföldi Erdőkért Egyesület rendezvényein is. Precíz, rendszerető, alapos, példamutató ember. Szanyban él, négy lánygyermek büszke édesapja.
Szakmai életútjából is kitűnik, hogy sokoldalú, többféle területen bevethető szakember, aki hajlandó és képes folyamatosan tovább képezni magát, hogy meg tudjon felelni az új kihívásoknak.
A fentiek alapján javasoljuk Magyar Zoltán erdőmérnök kollégánkat az Alföldi Erdőkért Egyesület megtisztelő kitüntetésére.

vissza...

2022. november 04

Prof. Dr. Horvát Béla

Okl. gépészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerezte, 1973-ban, 1975 óta dolgozik a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézetében (illetve annak jogelődjeiben). Szakterülete az erdőgazdasági gépesítés.
Oktatási tevékenysége az erdészeti gépesítés témakörében oktatott valamennyi tantárgyra kiterjed. Eddigi munkássága során számos, az erdészeti gépesítés területéhez kötődő kutatási projekt irányításában és megvalósításában vett részt. Részese – együttműködve a hazai erdészeti gépgyártókkal – több hazai erdészeti gépfejlesztésnek. Nevezett oktatói és kutatói munkássága széles körben elismert.
Tagja számos tudományos és társadalmi szervezetnek, közöttük a Magyar Tudományos Akadémia Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottságának, elnöke az Országos Erdészeti Egyesület Gépesítési Szakosztályának és a Gépipari Tudományos Egyesület Soproni Szervezetének. 1997-2007-ig tagja a Gépgyártástechnológia (ma: Gépgyártás) c. folyóirat Szerkesztőbizottságának, 2008-tól pedig (napjainkban is) a Járművek és Mobilgépek c. folyóirat, 2012-től pedig a Mezőgazdasági Technika c. folyóirat Szerkesztőbizottságának is. Szakirodalmi munkássága széles körű, számos szak- és tankönyv társszerzője, szakmai publikációinak száma 500 körüli. 2003-ban szerkesztésében jelent meg az „Erdészeti gépek” című szak- és tankönyv, amelynek javított, átdolgozott, bővített kiadása 2016-ban ismét megjelent.
Tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek és az egyesület Gépesítési Szakosztályának, melynek elnöke 1998-tól napjainkig. Irányításával az OEE Gépesítési Szakosztálya – mely összefogja az erdőgazdaságok műszaki, gépesítési vezetőit, valamint a meghatározó erdészeti gépes vállalkozókat – folyamatos és aktív szakmai tevékenységet folytat.
Tagja az Alföldi Erdőkért Egyesület (és jogelődei) Műszaki Szakbizottságának. 1999-2016-ig az Alföldi Erdőkért Egyesület Közgyűlésének is tagja, ahol az Egyetem Erdőmérnöki Karát képviseli. A gépesítés-fejlesztés területén élő szakmai kapcsolatokat tart az alföldi térségben dolgozó szakemberekkel, így az erdőgazdasági gépesítés területén folytatott több, mint négy évtizedes kutatás-fejlesztési munkája hasznosan segíti az alföldi erdőgazdálkodás fejlesztését is. Kutatási eredményeiről az elmúlt évtizedekben számos alkalommal tartott előadást az Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Napján.
Hosszú idejű, az Alföld térségéhez is kötődő szakmai munkássága alapján javasoljuk részére a kitüntetést.

vissza...

2022. november 04

Sódar Pál

Sódar Pál erdőmérnök az egyetemi kitűnő minősítésű diploma megszerzése után választotta első és egyetlen munkahelyéül a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságot 1967-ben. 1986. novemberétől két évtizeden át, nyugállományba vonulásáig az erdőgazdaság vezetője. Irányítása alatt az erdőgazdaság gyökeresen átalakult. A kor kihívásainak megfelelően átalakította a vállalat korábbi struktúráját. Mindig nagy hangsúlyt helyezett a különböző ágazatok fejlesztésére, igazi innovatív vezetője volt részvénytársaságának. Tevékenységének hatása az egész ágazatra, de különösen az alföldi térségre sugárzott ki. A faipar fejlesztésénél figyelembe vette a saját erdőkből kitermelt faanyag minőségét. Így vált a KEFAG Rt. Magyarország legnagyobb raklapgyártójává. Létrehozta a Juniperus Díszfaiskolát, amely ma Dél-Magyarország legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása. Az alkalmazott tudomány és a folyamatos innováció melletti elkötelezettségét mutatja az Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ 1997. évi létrehozása.
Motorja, és ez év közepéig elnöke az Alföldi Erdőkért Egyesületnek, ami a hasonlóan mostoha körülmények között dolgozó, elsősorban állami tulajdonosi hátterű erdőgazdálkodók fontos együttműködési és érdekvédelmi fóruma. Elnöksége alatt mindig törekedett az oktatás, a kutatás, és a szakma összhangjának megteremtésére a tagszervezetek nagy megelégedettségére. Kiemeltem nagyra értékelhető az Egyesületnek az Akáckoalícióban kifejtett érdekérvényesítő tevékenysége, amelynek következményeként az akác fafajt hungarikummá nyilvánították.
A KEFAG Zrt-nél és jogelődjeinél, gyakorlatilag egy munkahelyen eltöltött 39 év munkaviszony után ez évben éppen egy évtizede, 2006. február 23-án vonult nyugállományba.
Számos kitüntetése mellett 2006. október 23-án a FVM minisztere a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesítette.
A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezetősége Sódar Pálnak a részvénytársaságnál, ill. annak jogelődjénél végzett elvitathatatlan érdemei alapján kivételesen példa értékű, több évtizedes folyamatosan magas színvonalú teljesítményéért, az ezen idő alatt az alföldi erdőkért, kiemelten pedig a KEFAG Zrt. és jogelődeiért végzett odaadó, végletekig elkötelezett tevékenységéért, a részvénytársaság jelenlegi és volt dolgozóinak véleményével teljességgel összhangban az Alföldi Erdőkért emlékérem odaítélését javasolja!

vissza...

Puskás Lajos

Piti Tibor

Magyar Zoltán

Prof. Dr. Horvát Béla

Sódar Pál

Kapcsolat

Hírek

Kutatói nap

Galéria